Nógrádi György: Ukrajna NATO-csatlakozása azonnali világháborúhoz vezetne

Alar Karis észt elnök országa további támogatásáról biztosította csütörtökön Tallinnban ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt.

Folyamatos a tárgyalás a NATO és Ukrajna között, valamint az Európai Unió és Ukrajna között. Az is látszik, hogy Zelenszkij a három balti államban tett látogatása során mind a három államtól fegyvert, pénzt és nagyon sok egyebet kért. Nagyon érdekes volt Zelenszkij hozzáállása, aki először kifejezte háláját és köszönetét, majd az összes nyugati országnak címezve azt mondta, hogy micsoda dolog, hogy nem adják át a legmodernebb fegyvereket, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség sok ukrán katona haláláért, mondta Nógrádi György. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: Efrem Lukackij

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette azt is, hogy az a ténymegállapítás, hogy Ukrajna a NATO-t védi, nem igaz. Az észtek abból indultak ki, hogy Oroszország fenyegetést jelent számukra és a másik két balti államra, Litvániára és Lettországra is, ezért ellenségként tekintenek az oroszokra. A lengyelek, britek, skandinávok és az összes többi európai ország nem vagy sokkal kevésbé. Ezért az észtek elhatározták, hogy az ország nemzeti jövedelmének 0,25 százalékát adják át négy éven keresztül Ukrajnának – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Arról is beszélt, hogy az ukrán katonai győzelemnek nincs semmi realitása. A nyugati fejlett haditechnikát az ukránok nem tudják kezelni, a Leopard harckocsik szükséges karbantartását nem végzik el, a régebbi típusú F–16-osok szállításában is komoly fennakadások vannak, Zelenszkij elnök győzelmei szavai mögött így csupán propaganda van – tette hozzá.

A német helyzetről Nógrádi György kiemelte, hogy a koalíciós kormány bukása csak a kancellárral szembeni konstruktív bizalmatlansági indítvány beterjesztése során történhet meg. A német agráriumra tervezett adó összege az Ukrajnának nyújtott éves támogatás csupán öt százaléka, emelte ki. A német kancellár támogatottsága 17 és 19 százalék közé esett vissza, az idei három tartományi választás és a júniusi EP választás mutatja majd meg a német politika valós erőviszonyait.

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Nógrádi György beszélt a Németország által Ukrajnának visszatartott Taurus rakétákról is. Zelenszkij elnök mindent követel, atomháborúval fenyegetőzik, de a németek nem hajlandók átadni ezeket a rakétarendszereket Ukrajnának, mondta el. 

Ennek oka az, hogy Németország nem szeretné az Oroszországgal való jó gazdasági kapcsolatait kockáztatni. Bármilyen fegyvert adnak Ukrajnának, az ország ezt a háborút nem fogja tudni megnyerni.

Arról is beszélt, hogy a német politika ma az amerikai politika kiszolgálója, jelenlegi állapotában nem tud az Európa vezetője szerepnek megfelelni. Arra mutatott rá, hogy Ukrajna ma sem az Európai Unió, sem a NATO tagjának nem alkalmas. Az Európai Unióba fel lehet venni 10-15 év múlva, de az még messze van. A NATO-ba nem, mert az egy azonnali harmadik világháború veszélyét jelentené, hangsúlyozta Nógrádi György.

Borítókép: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)