A NATO-Ukrajna Tanács szerdai nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát − olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben.
A közlemény szerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület ötven százalékát.
Mindeközben Oroszország politikai befolyását veszti a külföldön, több mint háromszázezer orosz katona halt meg a fronton, az orosz haderő jelentősen gyengült, továbbá az orosz gazdaság is nyomás alatt áll. E kudarcok ellenére Moszkva céljai nem változtak: Vlagyimir Putyin elnök háborús gazdaságot üzemeltet, fokozza a fegyvergyártást, és a téli hideget fegyverként használja
− írták.
A NATO közlése szerint a szövetségesek is elítélték az Ukrajna elleni orosz légicsapásokat és a ballisztikus rakéták, valamint drónok telepítését Észak-Koreából és Iránból.
Egy év leforgása alatt Putyin másodszor is tömeges légicsapásokkal próbálja meg kifárasztani Ukrajnát, de nem fog sikerrel járni. Oroszország kegyetlen kampánya csak erősíti Ukrajna elszántságát
− nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Hozzátette: „miközben Moszkva fokozza az ukrán városok és civilek elleni csapásait, a NATO-szövetségesek megerősítik Ukrajna légvédelmét. Továbbra is kitartunk a bátor ukránok mellett, akik visszavágnak Oroszország agresszív támadásainak.”
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a Kijevben tartott sajtótájékoztatójuk végén 2023. szeptember 28-án (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
