Fokozódó erőszakra panaszkodnak a migrációt segítő szervezetek munkatársai

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a segélyszervezetek munkatársait fegyverrel tartják fogva és lehallgatják a beszélgetéseiket.

Los Cristianos, 2024. január 12. Illegális bevándorlók várakoznak egy mentõhajóban a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén fekvõ Los Cristianos kikötõjében 2024. január 12-én. A spanyol tengeri mentõszolgálat 126 fekete-afrikai migránst mentett ki a Földközi-tengerbõl a spanyol partok közelében. MTI/EPA-EFE/Miguel Barreto Fotó: Miguel Barreto

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentése szerint a menedékkérőket segítő emberek és csoportok a megfélemlítés fokozódásáról számolnak be, és a segélyszervezetek munkatársai közvetlen fenyegetésekkel szembesülnek, többek között fegyverrel fenyegetik őket, és a kormányhatóságok lehallgatják telefonbeszélgetéseiket, írta meg a The Guardian. 

Dunja Mijatovic figyelmeztetett a menekülteket segítő személyek és csoportok zaklatásának és egyes esetekben kriminalizálásának fokozódására, különösen Görögországban, Litvániában, Olaszországban, Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban.

 Olaszország, Lampedusa. A szigeten az olasz hatóságok idegenrendészeti tábort létesítettek 1992-ben, amely azonban túlzsúfolttá vált és sok konfliktus forrása lett. Az Észak-Afrikából érkező bevándorlók rendszerint a sziget kikötőjénél kísérelték meg az Európai Unió elérését kezdetleges csónakjaikkal. (Fotó: Havran Zoltán)

„A menekülteket, menedékkérőket és migránsokat segítő szervezeteket és embereket megverték, járműveiket vagy felszereléseiket tönkretették, vagy a tulajdonuk elleni vandalizmus, sőt gyújtogatás vagy bombatámadás célpontjai lettek” – írta.

A közelmúltban például január 5-én robbantották fel a Kisa, egy menekülteket, menedékkérőket és migránsokat segítő civil szervezet irodáját Cipruson.

Mijatovic elmondta, hogy egyes tagállamokban megfigyelte, hogy a hatóságok agresszív vagy megfélemlítő módon léptek fel az emberi jogok védelmezőivel szemben. A lengyel–fehérorosz határon kialakult humanitárius válság idején a Lukasenko-rezsim több ezer közel-keleti menekültnek kínált útvonalat, hogy Fehéroroszországból próbáljanak az EU-ba jutni, kiemelve, hogy Lengyelország korlátozza a humanitárius segítséget és jogi segítséget nyújtó személyek és szervezetek határzónába való bejutását.

From The Guardian: People helping asylum seekers in Europe face rising violence, report warns https://t.co/9rIJ8bXClf

— Immigration Bot (@immigrationbot) February 22, 2024

A biztos megjegyezte, hogy „egy olyan megközelítés kialakulása, amelyben a migrációs kérdéseket a tagállamok egyre inkább biztonsági szempontból kezelik”, kerítések építéséhez és katonai személyzet, felszerelés és megfigyelés telepítéséhez vezetett a határ menti területeken, ami a nem kormányzati szervezeteket is érintette.

„A menekülteket, menedékkérőket és migránsokat segítő személyeket az államok az elrettentésre és biztonságra összpontosító menekült- és migrációs politikák végrehajtásának akadályaként tekinthetik, és ezért ellenséges magatartással szembesülnek. Az emberi jogok visszaszorítása, amely gyakran része az államok e téren folytatott politikájának, szintén olyan intézkedésekhez vezet, amelyek kifejezetten vagy hallgatólagosan a segítőket célozzák.”

A nem kormányzati szervezetek mentőhajói erőszakkal, többek között lőfegyverhasználattal is szembesültek olyan nem európai országok részéről, amelyekkel az Európa Tanács tagállamai együttműködnek a külső migráció ellenőrzésében. 

Mijatovic hozzátette, hogy a menekülteket, menedékkérőket és migránsokat segítő emberek gyakran rendkívül sok online gyűlöletet, sőt halálos fenyegetést is tapasztalnak. Azok az emberi jogi aktivisták, akik maguk is menekültek vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkeznek, szintén részesülhetnek rasszista bántalmazásokban, online és offline.

Borítókép: Illegális bevándorlók (Fotó: MTI/EPA-EFE/Miguel Barreto)