Ez lett a migráció eredménye Európában

A migránsok nem szeretnek földet művelni és a bérekkel is elégedetlenek, ezért nem telepednek vidékre – olvasható a Századvég Alapítvány elemzésében.

A migráció második hulláma a családegyesítés volt, amikor a feleségek és a gyermekek, a vendégmunkások hozzátartozói telepedtek le Európában, ezért új városrészek építésére volt szükség, amelyek jellegükben általában eltértek a hagyományos várostervezési normáktól. 

A családegyesítések tömegessé válását követően a nyugat-európai nagyvárosokban bevándorlói közösségek kezdtek kialakulni, amelyekhez a diákként vagy illegális bevándorlóként érkezők támogatásért fordulhattak 

– fűzték hozzá.
Az elemzésben megállapították, hogy a migránsok általában elszegényedett övezetekben, elhagyott iparvárosokban és azok külső kerületeiben telepednek le, ahol a családi és törzsi kapcsolatokat tartják fenn, aminek következtében a migránsok tudatosan vagy önkéntelenül dacolnak a befogadó állammal és azokkal a társadalmi vagy kulturális rendszerekkel, amelyek a modern államigazgatást jellemzik. A beilleszkedés hiányát a város társadalmába jól érzékeltetik az „importált konfliktusok”, mint például a marokkói–algériai közösségek vetélkedése Franciaországban: a peremvidékek fokozatosan határokon átívelő helyekké válnak, amelyeket elfoglalnak a segélyszervezetek, az iszlám iskolák, az iszlám imahelyek vagy az iszlám viselet – áll az elemzésben.

Európában a muszlim közösségek olyan egyesületeket és mecseteket alapítottak, amelyek gyakran a nemzetiségi hovatartozásra összpontosítanak és politikai értelemben a származási ország iránt tanúsítanak hűséget, továbbá társadalmi, gazdasági és politikai szerepkörökkel felruházott etnikumközi gyülekezőhelyeket biztosítanak. Mivel a bevándorlók a származási országokban meglévő feszültségeket, konfliktusokat és törésvonalakat is importálják, mindez fenyegeti a társadalmi kohéziót. E jelenség kiegészül azzal, hogy a tősgyökeres lakosság idővel azt tapasztalja, saját otthonában már nem látják szívesen, hacsak nem fogadják el a tér új arcát és normáit – írták.
Közölték azt is, hogy 

mivel vidéken a mezőgazdaság dominál, a migránsok nem szívesen telepednek le ezeken a területeken, mert a munkalehetőségek és a bérezés szempontjából a mezőgazdaság nem vonzó ágazat számukra. 

Ráadásul mivel a mezőgazdaság szezonális, nem képes egész évben eltartani a nagycsaládosokat. Nyugat-Európában a mezőgazdaság nem dominált a gazdaságban, ezért a városi régiókon kívül nem alakultak ki migránsfalvak vagy közösségek.
Az őshonos európai vidéki közösségek a helyi kultúrák köré építik saját identitásukat, Európában a vidéki területek többsége konzervatív és jobboldali. Ezzel szemben az erősen urbanizált területek, különösen a munkásosztály lakónegyedei jellemzően a baloldalt támogatják, ezért a migráció erősíti a kulturális és politikai polarizációt.
– Európában tehát megosztottságot lehet látni a városi területek – amelyeket a gazdag és középosztálybeli területeken a liberális pártok és értékek, munkások által lakott területeken pedig a baloldali pártok és szakszervezetek uralnak – és a vidéki területek között, amelyeket elsősorban a konzervatív pártok és a nemzeti-tradicionális értékek vezetnek – olvasható az elemzésben.

Borítókép: Migránsok az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán 2015. október 26-án (Fotó: MTI/Varga György)