A külhoni magyarokhoz intézett levelet a magyar kormányfő. Orbán Viktor egyebek mellett azt írta, 1848-ban a magyar nemzet a szabadság zászlóvivője lett. Hozzátette:
A márciusi ifjak nemcsak felelős kormányt, a cenzúra eltörlését és törvény előtti egyenlőséget követeltek, de arra is vágytak, hogy végre olyan Európában élhessenek, amelynek nemzetei együtt, egymás mellett, nem pedig egymás romjain akarnak emelkedni. Hitték: a szabadság nem önmagáért való, és végképp nem az erősebbek szabadsága a gyengébbek, a többségé a kisebbség felett, hanem mindenekelőtt arra szolgál, hogy általa béke, biztonság és jólét teremjen minden embernek. Személyes véráldozatukkal megpecsételt szellemi örökségként hagyták ránk, hogy nemzeti önállóságunkból senki barátságáért vagy fenyegetésére egy hajszálnyit sem engedhetünk
– fogalmazott ünnepi levelében a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad, méltóságteljes és erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén, és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört.
Legyen béke, szabadság és egyetértés! – zárta levelét a kormányfő.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő a leghíresebb amerikai konzervatív kutatóintézet, a Heritage (Örökség) alapítvány panelbeszélgetésén, amelyet Az amerikai–magyar kapcsolatok jövője címmel tartottak Washingtonban 2024. március 7-én Fotó: (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Március 15.
