Ezt tudja tenni az Európai Unió háború idején

Hadigazdaságot vezet be az Európai Unió az orosz–ukrán háború miatt.

Szarajevó, 2024. január 31. Helmut Habermayer vezérõrnagy, leköszönõ parancsnok (elöl, b) átadja a zászlót Sticz László vezérõrnagynak, az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea új parancsnokának a misszió parancsnoki beosztásának ünnepélyes átadás-átvétele napján a Szarajevó melletti Butmir katonai táborban 2024. január 31-én. Az eseményen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A bejelentés tehát várhatóan nem szól majd másról, mint a belső védelmi gazdaságot ösztönző javaslatokról. Ez, illetve a NATO küszöb elérésének sürgetése nem áll messze Magyarország álláspontjától sem. Magyarország tíz éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra, mára ez a szám 2,4 százalékra nőtt (meghaladva a NATO által elvárt két százalékot). Ezzel Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest. A bejelentések előszele mégis puskaporos szalagcímeket szült, vagyis, hogy az Európai Unió háborús üzemmódra kapcsol. Ugyanakkor a gazdaságot ösztönző javaslatokon túl az EU eszköztára meglehetősen szűkös, ha a háborúról van szó, mégis – vélhetően a fokozódó kampányhangulat miatt – záporoznak a háborús szagú bejelentések uniós vezetőktől.

Az Európai Unió semmiképp sem védelmi közösség a jelenlegi keretei között. Az EU-nak nincs állandó hadserege, és a védelmi kérdések is tagállami hatáskörbe tartoznak. 

Az EU-nak azonban vannak olyan mechanizmusai, amelyek válság vagy konfliktus esetén koordinálják és támogatják a tagállamokat.

A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) az EU politikai kerete a biztonsági és védelmi kérdések kezelésére. Ez lehetővé teszi az EU-nak, hogy polgári és katonai missziókat hajtson végre a békefenntartás, a konfliktusmegelőzés és a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében. A katonai erők KBVP részeként történő bevetéséről a tagállamok egyhangúlag döntenek.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) rendelkezéseket tartalmaz a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozóan, amely magában foglalja a KBVP-t is. Az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése kölcsönös védelmi záradékot tartalmaz egy tagállamot ért fegyveres támadás esetére, amely kimondja, hogy ha egy tagállam a területét érő fegyveres támadás áldozatává válik, a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtani.

Az EU védelmi kérdésekben betöltött szerepe tehát többnyire a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) tevékenységének kiegészítésében nyilvánul meg.

Borítókép: Helmut Habermayer vezérőrnagy, leköszönő parancsnok átadja a zászlót Sticz László vezérőrnagynak, az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea új parancsnokának (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)