Az európai védelmi ipari stratégia több intézkedést mutat be, melyek lényege,
- hogy a tagállamok már a védelmi képességek beszerzési szakaszában is együttműködjenek;
- hogy támogatást nyújtsanak a tagállamok és az európai védelmi ipar beruházásait a jövő legkorszerűbb védelmi technológiáinak és képességeinek kifejlesztésébe és piacra vitelébe;
- hogy a NATO-val és kiemelten Ukrajnával szorosabb együttműködésre lépjen az EU.
Az intézkedéseken túl új mérőeszközöket vezet be az Európai Bizottság, amelyekkel monitorozni tudja majd a tagállamok védelmi ipari előrehaladását.
A dokumentum főként 2030-ig szól első körben, azt kérve a tagállamoktól, hogy 2030-ig folyamatosan haladjanak afelé, hogy védelmi beszerzési költségvetésük legalább ötven százalékát, 2035-ig pedig hatvan százalékát az EU-n belül költsék el – és lehetőleg annak negyven százalékát együttműködésben.
Azt azonban nehéz megjósolni, hogy a frissen bemutatott stratégiának meg fog-e tudni felelni minden tagállam. Lengyelország például hosszú idők óta az Egyesült Államokat preferálja, ha hadi beszerzésekről van szó. A magyar állásponttól azonban nem áll messze, ugyanis az új irányvonal az uniós hadiipari együttműködést erősíti, segít a koordinációban, valamint előrevetít egy közös hadiipari gondolkozást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!