A németországi menekülthelyzet több éve nyugtalanítja a szakértőket és a politikusokat egyaránt. Csak 2023-ban a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal körülbelül 350 ezer menedékkérelmet rögzített, írta a Focus. Az ezzel járó bürokratikus adminisztrációt pedig már alig győzik az ezzel foglalkozó tisztviselők. Szerda este a ZDF e témával foglalkozó háttárbeszélgetésében az állampolgárok hangulatáról szólva Erfurt szociáldemokrata polgármestere, Andreas Bausewein nyíltan bevallotta:
Évente többször is kapunk ezért halálos fenyegetést.
Bausewein szerint az elmúlt négy-öt évben „jelentősen megnőtt” a bevándorlók miatt frusztrált állampolgárok agressziója. Erről számolt be az észak-rajna–vesztfáliai Kaarst város polgármestere is. A helyi politikusok szerint a frusztráció fő oka az egyre növekvő lakáshiány.
„Az a probléma, hogy már nincs életterünk” – mondta Baum nyíltan.
Erfurti szociáldemokrata társa hozzátette:
Elértünk egy olyan pontot, ahol már nem működik.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az átmeneti menekültszállás megvalósítható, de semmiképpen sem lehet végleges megoldás. Christian Engelhardt arra figyelmeztetett, hogy az integráció nem lehetséges lakhatás nélkül: „Nagyon feszültek vagyunk. És túlterheltek. Három nappal ezelőtt a bevándorlási hivatal alkalmazottai jöttek hozzám, és sírtak. Azt mondják, nem tudnak megbirkózni ezzel az állandó terheléssel. Több emberre lenne szükségünk, de nincs” – fogalmazott.
Lehetetlen küldetés ennyi migránst integrálni
Németországban a legtöbb illegális migráns helyzete évek óta bizonytalan, és lakhatásukat is csak nagy nehézségek árán lehet megoldani. Számos iskolában és óvodában feszült integrációs helyzet alakult ki; az ellenzék elégedetlen a szövetségi kormány migrációs politikájával, és 21 pontos követeléslistát fogalmazott meg, melyet a szövetségi parlament március 15-én vitatott meg, írja a Migrációkutató Intézet elemzése.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint ahol tíz óvodáskorú gyereknek már csak alig a fele beszél németül, ott nem működhet jól az integráció. Az ország nem tud megbirkózni az iskolák migránsokkal való túlterheltségével sem, mutatott rá az elemzés.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly mintegy 350 ezren nyújtottak be először menedékkérelmet Németországban – többségük Szíriából, Törökországból és Afganisztánból érkezett. Ez 2022-höz képest ötvenszázalékos emelkedés. Ezenkívül az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint egymillió ukrajnai menekült érkezett Németországba.
A CDU elnöke, Friedrich Merz szerint az évi több mint háromszázezer menekült helyett Németország legfeljebb százezer embert tud évente integrálni. Merz mellett a szászországi CDU-s miniszterelnök, Michael Kretschmer is évi legfeljebb hatvan-százezer menekült befogadása mellett szólalt fel.
Bár rengeteg bírálat éri a szövetségi kormányt migrációs politikája miatt, a szövetségi rendőrségnek bővült a hatásköre: tíz nap helyett 28 napig tarthatja fogva a kitoloncolás előtt álló embereket, otthonaikat átkutathatja, ha felmerül a gyanú, hogy a menedékkérők rejtekhelyeken húzzák meg magukat. Mindemellett a távozásra kötelezett személyek egy része úgynevezett tolerált státussal rendelkezik, ami elméletben megakadályozza kitoloncolásukat. Az AfD választási sikerei kapcsán Erfurt szociáldemokrata polgármestere figyelmeztetett:
Nincs 32 százalékos radikális jobboldal, csak húszezer mélyen frusztrált ember van más pártoktól, és hogy mitől frusztráltak? Mert bizonyos kérdésekre nem adunk választ
– vallotta be a Szociáldemokrata Párt politikusa.
