Számos pénzügyi, gazdasági és katonai mutató utal arra, hogy Oroszország nagyszabású katonai konfliktusra készül a NATO-val, nem azonnal, de valószínűleg rövidebb időn belül, mint ahogyan azt egyes nyugati elemzők kezdetben feltételezték – hívja fel a figyelmet az Institute for the Study of War (Háborús Tanulmányok Intézete, ISW) amerikai agytröszt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az újraválasztása utáni találkozón a duma (az orosz parlament) frakcióvezetőivel a gazdaság fejlesztését hangsúlyozta. Ez a tény az ISW értelmezése szerint arra utal, hogy a hosszú távú pénzügyi stabilitás megteremtésével egy a NATO ellen vívott háború feltételeit igyekszik elősegíteni.
A tanulmány szerint az orosz hadsereg folytatja a strukturális reformokat a harci képességek növelésére, amelyek nem csupán az orosz–ukrán háborúban harcoló alakulatok támogatását jelentik, hanem hosszú távon bővítik az orosz hadsereg harci képességeit.
Szintén a NATO elleni háborúra való felkészülés jelének tartja az amerikai agytröszt az orosz védelmi minisztériumban látható személyi változásokat. Ezek közül Andrej Buliga altábornagynak a védelmi miniszter logisztikai támogatásért felelős helyettesévé való kinevezését emelik ki mint olyat, amelynek nem elsősorban az ukrajnai háborúra lesz érzékelhető hatása, hanem
inkább hosszú távú folyamatokat indíthat be az orosz hadseregben.
A NATO-országok valamelyike elleni támadás több mint reális forgatókönyv – írja az ukrán ZN.ua hírportál, hozzátéve, hogy Putyin az orosz birodalom helyreállítását és a nemzetközi rend átalakítását tűzte ki célul.
Az ukrán lap cikke a balti államokat tartja egy esetleges támadás legvalószínűbb célpontjának, már csak azért is, hogy a Balti-tenger ne válhasson a NATO „beltengerévé”.
Borítókép: Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel talákozik Moszkvában 2024. március 19-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov)
Orosz–ukrán háború 
