Hoszein Amirabdollahián közlése szerint washingtoni idő szerint szombaton este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését.
Azt állította, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.
Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.
Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Jichák Hercog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli–amerikai szövetséget.
Joáv Galant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között.
Az Egyesült Államok nevében Lloyd Austin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges ellencsapásról Iránnal szemben.
Szameh Shukri egyiptomi külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai külügyminiszter mellett az iráni és az izraeli kollégájával is. Az egyiptomi diplomata a bejelentése szerint maximális önmérsékletre kérte partnereit, és óvott bármiféle provokatív cselekménytől a már eddig is nagyon bizonytalan Közel-Keleten.
Az egyiptomi külügyi vezető Antony Blinken amerikai külügyminiszternek kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus kiterjedését sikerüljön megakadályozni.
Joe Biden elnök II. Abdullah jordán királlyal egyeztetett telefonon, akinek kifejtette, hogy Irán támadása Jordániát és a jordán emberek biztonságát is veszélyeztette.
Az amerikai elnök szintén vasárnap az amerikai törvényhozás, a kongresszus vezetőivel is beszélt telefonon az Izrael katonai támogatásáról szóló, de egyhangú támogatást nem élvező törvényjavaslatok sorsáról. Joe Biden beszélt Mike Johnson republikánus képviselőházi elnökkel, Hakeem Jeffriesszel, a képviselőházi demokraták vezetőjével, valamint Chuck Schumer szenátorral, a felsőházban többségben lévő demokraták vezetőjével, továbbá Mitch McConnell szenátorral, a republikánusok szenátusi vezetőjével.
A kongresszus alsóháza, a republikánus többségű képviselőház egy különálló, csak Izrael támogatását célzó törvényt támogat, és egy ilyen értelmű jogszabályt már tavaly novemberben megszavazott. A demokrata többségű szenátusnak ugyanakkor egy olyan törvény lenne elfogadható, amely Izrael támogatása mellett tartalmazza Ukrajna katonai támogatásának fedezetét is. Egy ilyen törvény viszont a képviselőházi republikánusok jelentős része számára csak komoly feltételek teljesülése lehet megfontolás tárgya.
Mike Johnson, a képviselőház elnöke vasárnap a Fox News hírtelevízióban jelezte, hogy a következő héten szavazásra terjeszt elő egy katonai támogatásról szóló jogszabályjavaslatot, de részleteket egyelőre nem közölt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére. Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most a maximális önmérsékeltnek van itt az ideje, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel-Keleten.
A Biztonsági Tanács ülésén Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen.
Az ülésen az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ-nagykövet-helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán vagy proxyerői az Egyesült Államokat megtámadják vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanács felelőssége, hogy ne hagyja válasz nélkül az Irán által elkövetett támadást.
Irán állandó ENSZ-képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást. A közlemény szerint Irán a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben.
Mint fogalmaztak, a támadás válasz volt az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátették, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor esetleg nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése.
Borítókép: Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
Iráni-izraeli konfliktus
