Egyre-másra születnek meg az európai háborúpárti politikusok nyilatkozatai arra vonatkozóan, hogy csapataikat akár Ukrajnába is vezényelhetik. Mint arról korábban beszámoltunk, Lengyelország például már azt fontolgatja, hogy a határai közelében elhelyezkedő légvédelmi rendszereit bevesse az orosz rakéták ellen Ukrajnában.

A háborúpárti Emmanuel Macron pedig kijelentette, nem zárja ki, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, sőt az észt kormány is komolyan tárgyalja annak lehetőségét, hogy egységeit a háborúban álló országba vezényelje. A NATO-országok szerepvállalása az orosz–ukrán háborúban pedig egyre közelebb hozza a harmadik világháborút.
Orosz csapások Ukrajnában
Az orosz–ukrán háború rengeteg ember életét követeli. A frontról drámai felvételek jelennek meg. A katonák válogatás nélkül ölik egymást. Sok a civil áldozat is, az anyagi kár pedig szinte felbecsülhetetlen.
Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma a Telegram csatornáján közölt megdöbbentő felvételeket a brutális orosz csapásokról. A videóhoz csatolt leírás szerint a tüzérek megsemmisítettek az ellenség állását. A 122 mm-es rakéták bevetése következtében az ukránok három teherautót és legalább 20 katonát vesztettek.
Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2024. május 22-én közreadott videóról készített képen orosz tüzérek 122 milliméteres BM–21-es Grad rakétavetővel ukrán állásokra tüzelnek (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium)