Nagy erőkkel készül Magyarország Hszi Csin-ping kínai elnök fogadására, aki párizsi és belgrádi vizitje után szerdán érkezik Budapestre. A látogatás dátuma jelképes, ugyanis idén van 75 éve, hogy Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatot létesített. Az elmúlt években a távol-keleti nagyhatalom hazánk legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnerévé, és meghatározó befektetőjévé vált. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) három szakértője, Buzna Viktor, Goreczky Péter és Salát Gergely szerdán megjelent tanulmányukban foglalták össze a magyar–kínai kapcsolatok alakulását.
Magyarország hídszerepet tölt be Kína és az Európai Unió között
Ma érkezik Budapestre Hszi Csin-ping kínai elnök, aki öt év után látogatott ismét Európába. A Magyar Külügyi Intézet szakértői elemzésében aláhúzták, a magyar–kínai kapcsolatok jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt közel másfél évtizedben. A felek közötti együttműködés ugyanis már nemcsak a gazdaságra korlátozódik, hanem többdimenziós kapcsolatról beszélhetünk, mely a két ország hasonló álláspontját is tükrözi a nemzetközi kapcsolatépítés és konnektivitás jelentőségét illetően.
Virágzó gazdasági kapcsolatok
„Magyarország és Kína kapcsolatának rohamos fejlődését a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülése szemlélteti a legjobban” – írták. A Központi Statisztikai Hivatal adatai ugyanis arra mutatnak rá, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt.
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, high-tech szolgáltatások adják.
Kiemelték, a kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politikájával összhangban a potenciális kínai beruházók a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaptak, a két ország közti politikai kapcsolatok látványos javulása pedig jó alapot teremtett arra, hogy a korábbiaknál több kínai cég válassza Magyarországot beruházási helyszínül.
További Külföld híreink
„Az ország hagyományosan egyfajta hídszerepet tölt be Nyugat és Kelet között, ezért Magyarország célja, hogy a keleti vállalatok hídfő állása legyen az Európai Unióban” – tették hozzá. Rámutattak azonban arra is, hogy napjainkban egyre inkább nő a nemzetgazdaságok egymásrautaltsága, amit nyugati országok biztonsági kockázatként értékelnek.
Egymásra talált a magyar és a kínai stratégia
Az MKI szakértői tanulmányukban arra is kitértek, a 2010-es évek elején a „keleti nyitás”, majd a „déli nyitás” politikák értelmében Kína fontos fókuszponttá vált, nem sokkal később (2013-ban) pedig Hszi Csin-ping hirdette meg az Övezet és Út kezdeményezést (BRI). Utóbbi kapcsán hazánk egyből felismerte a két politika egybeeséseit, és az EU tagállamai közül elsőként jelentette be, hogy csatlakozni kíván.
A magyar miniszterelnök azóta személyesen vett részt mind a három pekingi Belt and Road fórumon, az ország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz, és nyíltan támogat minden olyan kezdeményezést, amely Kína és az Európai Unió kapcsolatainak a szorosabbá válásához vezet, miközben ellenzi azokat a törekvéseket, amelyek a „szétválasztás” (decoupling) vagy „kockázatmentesítés” (derisking) jelszavával az elszigetelődés, a blokkosodás, az új hidegháborús szembenállás felé vinnék a feleket
– hangsúlyozták.
Évtizedes magyar–kínai barátság
Hangsúlyozták, hogy a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75 évre tekintenek vissza, ám az államközi kapcsolatok már az 1800-as évek második felében is léteztek. Utóbbi eredményeként Sanghajban osztrák–magyar főkonzulátus, majd 1897-ben Pekingben követség nyílt, 1902-ben pedig Kína is követet küldött Bécsbe. A diplomáciai kapcsolatok az I. világháború alatt megszakadtak, és utána évtizedekig nem álltak helyre. A fordulat 1949. október elsején következett,
amikor megalakult a Kínai Népköztársaság, s ennek híre megérkezett Magyarországra, a magyar kormány azonnal – október 4-én – az új Kína elismerése mellett döntött.
További Külföld híreink
A döntésnek nagy jelentősége volt, ugyanis az első hónapban mindössze kilenc állam ismerte el Kínát. A kínai–szovjet viszony megromlásával a szovjet befolyás alatt álló Magyarország kínai kapcsolatai is visszaestek, ám az 1970-es évek végétől újra virágzásnak indultak a magyar–kínai kapcsolatok: új szerződéseket kötöttek és legmagasabb szintű személyes látogatásokra is sor került. A rendszerváltás után kevesebb figyelem jutott Kínára, a 2000-es évektől viszont újra fókuszba került. 2017-ben a két ország kapcsolata az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett.
Borítókép: A szerb elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Hszi Csin-ping kínai elnök és felesége, Peng Li-jüan érkezik a belgrádi repülőtérre 2024. május 7-én (Fotó: MTI/AP/Szerb elnöki hivatal sajtószolgálata)
Hszi Csin-ping Budapesten
Ennyibe kerül a borkülönlegesség, amit Orbán Viktor a kínai elnöknek adott
Ennyibe kerül a borkülönlegesség, amit Orbán Viktor a kínai elnöknek adott
Szijjártó Péter: Magyarország fejlődését támogatják a Kínával kötött megállapodások
Így búcsúzott Budapesttől Hszi Csin-ping kínai elnök + fotók
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNémet kormány: Ukrajna teljesítette az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeit
A német európai ügyekért felelős államminiszter felszólította a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban állapodjanak meg a tárgyalási kerettervezetről.
Szijjártó Péter: Súlyos viták várhatók a NATO pénteki informális külügyminiszteri tanácsülésén
Komoly viták várhatók a NATO informális külügyminiszteri tanácsülésén pénteken Prágában, a háborús hangulat kicsúcsosodására és minden eddiginél őrültebb ötletek támogatására lehet készülni – közölte Szijjártó Péter.
Már évek óta tervezik az európai szintű sorkatonai szolgálat bevezetését nők és férfiak számára egyaránt
A német Junge Union javaslata a nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetésére Európa-szerte 2017-ben jelent meg először. Igaz akkor nem kapott kellő támogatottságot.
Biztonsági őr halt meg a potsdami menekültügyi központban elkövetett támadásban
Azt egyelőre nem közölték, hogy a támadó a szálláshely lakója volt-e.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Állatoknak nevezte a fideszeseket Magyar Péter - videó
Egyre közelebb a nukleáris háború
9 recept, amihez minden van otthon – ha nincs kedved vásárolni menni
Sokkoló vallomást tett a verőcei hajóbalesetet elszenvedő motorcsónak egyetlen túlélője
Börtönből vissza Hollywoodba: letöltötte büntetését a Született feleségek sztárja, visszatérne
Megvan, hol csaphat le először az orosz atomütőerő
Megszólalt az orosz katona a pusztító lövéseket követően
„Nagy élmény volt, sokat kaptam” – a Szeged távozó vezetőedzője
Megjöttek a közvélemény-kutatási eredmények: magabiztos Fidesz-KDNP győzelem várható jövő vasárnap
Lisztes Krisztián már a Ferencváros ellen, akárcsak a Paks
Az Európa-bajnokság után a Bajnokok Ligája várhatja a magyar futballistát
Óriási hisztit csapott a baloldal a ma esti TV-vita előtt, de végül mindenki ott lesz
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezNémet kormány: Ukrajna teljesítette az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeit
A német európai ügyekért felelős államminiszter felszólította a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban állapodjanak meg a tárgyalási kerettervezetről.
Szijjártó Péter: Súlyos viták várhatók a NATO pénteki informális külügyminiszteri tanácsülésén
Komoly viták várhatók a NATO informális külügyminiszteri tanácsülésén pénteken Prágában, a háborús hangulat kicsúcsosodására és minden eddiginél őrültebb ötletek támogatására lehet készülni – közölte Szijjártó Péter.
Már évek óta tervezik az európai szintű sorkatonai szolgálat bevezetését nők és férfiak számára egyaránt
A német Junge Union javaslata a nők és férfiak katonai szolgálatának bevezetésére Európa-szerte 2017-ben jelent meg először. Igaz akkor nem kapott kellő támogatottságot.
Biztonsági őr halt meg a potsdami menekültügyi központban elkövetett támadásban
Azt egyelőre nem közölték, hogy a támadó a szálláshely lakója volt-e.