A rendezvényen a konferenciát szervező Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány (FOEA) elnöke, Ficzere Andrea köszöntötte a vendégeket. Elsőként Oláh Rita klinikai szakpszichológus tartott előadást, amelyben egyebek mellett kitért a különböző mentális betegségek filmekben, sorozatokban történő bemutatásának jelentőségére. Ezek az alkotások figyelemfelhívó hatással is voltak a közönségre, hatásukra pedig egyre többen mentek el szűrésekre.
Mint mondta, ez azért is fontos, mert Magyarország lakosságának 30-40 százaléka szenved valamilyen mentális betegség – leggyakrabban depresszió – miatt, és az arány egyre növekszik. A művészeti terápiák azonban jelentősen segíthetik a különböző kezelések, köztük a pszichoterápiák hatását. Hozzátette, hogy a közösen átélt kulturális, művészeti élményekkel – filmklubok, koncertek, színházlátogatások – nemcsak a betegek gyógyítását segítik, de az egészségügyi dolgozók kiégésének megelőzésében is fontos szerepet játszanak.
Németh Zsófia, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház orvosigazgató-helyettese szintén az egészségügyi dolgozók nagyarányú kiégésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a stresszel való megküzdésben sok más tényező mellett a rendszeres kultúrafogyasztás is segítséget jelenthet. Emlékeztetett arra is, hogy régen ezeket a kulturális élményeket közösségekben élték át az emberek – a Fonóban például együtt énekeltek, meséltek, így az elmagányosodás sem volt annyira jellemző. Ezért szerveznek ők is a mentális egészség megőrzése, javítása céljából könyvklubokat, filmklubokat és hasonló rendezvényeket.
A művészetterápiákat bemutató blokkban Szalai Lilla irodalomterapeuta az irodalmi műveket segítségül hívó terápiás foglalkozásokról beszélt, amelyek nemcsak a különböző mentális betegségekkel – szorongással, depresszióval – küzdőknek nyújthatnak segítséget, de az általános élethelyzeteink megoldásához is utat mutathatnak. Segíthetnek egy családi vagy munkahelyi konfliktus, egy szakítás vagy akár a gyász kezelésében. Kitért egyebek közt arra is, hogy a terápiás szöveg akkor jó, ha megmozgat az olvasóban valamit.
Boldizsár Ildikó meseterapeuta a Metamorphoses Meseterápiás Módszert mutatta be, amely során mesék segítségével oldanak fel egy-egy krízishelyzetet, életúton történő elakadást. Mint mondta, az emberek évezredek óta mesélnek, és nincs olyan elakadás az életünk során, amelyből ezek az ősi, népi mesék ne mutatnának kiutat. Kitért arra is, hogy a mese azáltal gyógyít, hogy segít kapcsolódni egy világképhez, szemlélethez. A mesehallgatás megszünteti a szorongást, egyensúlyt teremt a jobb és a bal agyfélteke között. Ebben az állapotban könnyebben megtalálhatjuk a választ a problémáinkra.
Szűcs Fatin Fanni művészetterapeuta a Katarzisz komplex művészetterápia módszerét ismertette, amely során relaxált állapotba kerülve születik meg a belső kép, amelyben feloldást nyernek az alkotót éppen foglalkoztató problémák.
Szilágyi Klára belsőépítész a labirintusokat és az önismereti eszközként is funkcionáló labirintusjárás lelki hatásait mutatta be. A rendezvény második részében Csákányi Eszter és Mácsai Pál színművész, valamint Czene Márta festőművész a művészek szempontjából beszéltek a művészetek terápiás hatásáról, majd művészetterápiás szervezetek – a Baltazár Színház, az Autistic Art, a Hangadó Énekegyüttes és az Átkelő Galéria – mutatkoztak be, végül, de pedig orvosok és egészségügyi dolgozók mutatták be saját műveiket egy kerekasztal beszélgetés során, és osztották meg tapasztalataikat az alkotás folyamatáról, illetve annak a mentális egészségre kifejtett hatásáról.
A FOEA elnöke, Ficzere Andrea a konferencia összegzéseként lapunknak elmondta, hogy az alapítvány egyik legfontosabb küldetése felhívni a figyelmet a mentális egészség fontosságára és megőrzésének lehetőségeire. Az alapítvány által szervezett szakmai programok és blogbejegyzések célja az ismeretterjesztés mellett a betegek és családjaik támogatása.
