Hszi Csin-ping európai látogatása – öt év után először – várhatóan elsősorban az üzleti életről fog szólni, azaz a kínai elnök elsősorban azért jön, hogy új ügyleteket kössön a három felkeresett országban, Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon. Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója szerint
a nyugati elemzők éppen ezért aggodalommal tekintenek a népes kínai delegáció vizitjére, az utazás ugyanis sokkal inkább geopolitikai jelzésnek tűnik.
„Hszi a Kína belgrádi nagykövetségét is érintő NATO-bombázás 25. évfordulóján, május 7-én érkezett Szerbiába Alekszandar Vucsics államfő meghívására, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel pedig május 9-én találkozik, néhány nappal azután, hogy Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás 20. évfordulóját ünnepelte. Egy évforduló talán véletlen, de a többszörös egybeesés sokakat gyanakvásra késztet, hogy Peking a Nyugaton belüli belső megosztottságra kíván rávilágítani” – fogalmazott Carlos Roa.

A szakértő szerint azonban az érem másik oldala az, hogy Európa kényes helyzetben van, 2022-ben ugyanis az import az európai GDP közel 47 százalékát tette ki, így a kontinens csaknem ötször jobban függ a behozataltól, mint Észak-Amerika. „A héják által előmozdított leválasztó (angolul: decoupling) politika azonban nem csak az EU-t mint intézményt sodorhatja zűrzavarba, de az európai életszínvonalat is végleg lerombolhatja” – mutatott rá a Danube Institute vendégkutatója.