Carlos Roa: Geopolitikai jelzés a kínai elnök budapesti vizitje

Öt év szünet után először jött Európába Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő, akinek háromállomásos turnéja – amelynek ma délután érkezik utolsó állomására, Budapestre – elsősorban üzletről és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szól. A kínai elnök mindössze két uniós tagállamot keres fel, hazánkat és Franciaországot, a lapunk által megkérdezett amerikai geopolitikai elemző, Carlos Roa szerint éppen ezért nem is meglepő, hogy a Nyugaton aggodalommal tekintenek Hszi budapesti vizitjére – ráadásul az Orbán Viktorral való találkozójára éppen az Európa-napon kerül sor. A Danube Institute vendégkutatóját a Magyarországot is magába foglaló HAIKU-államok koncepciójáról is kérdeztük, és arról, hogy hazánk a többpólusúvá váló világrendben hogyan tud egyensúlyozni a nagyhatalmak között.

Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója. Fotó: Lefler Máté Forrás: Danube Institute

Hszi Csin-ping európai látogatása – öt év után először – várhatóan elsősorban az üzleti életről fog szólni, azaz a kínai elnök elsősorban azért jön, hogy új ügyleteket kössön a három felkeresett országban, Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon. Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója szerint

a nyugati elemzők éppen ezért aggodalommal tekintenek a népes kínai delegáció vizitjére, az utazás ugyanis sokkal inkább geopolitikai jelzésnek tűnik.

„Hszi a Kína belgrádi nagykövetségét is érintő NATO-bombázás 25. évfordulóján, május 7-én érkezett Szerbiába Alekszandar Vucsics államfő meghívására, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel pedig május 9-én találkozik, néhány nappal azután, hogy Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás 20. évfordulóját ünnepelte. Egy évforduló talán véletlen, de a többszörös egybeesés sokakat gyanakvásra késztet, hogy Peking a Nyugaton belüli belső megosztottságra kíván rávilágítani” – fogalmazott Carlos Roa.

Orbán Viktor miniszterelnököt (balra) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök (jobbra) Pekingben 2023. október 17-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A szakértő szerint azonban az érem másik oldala az, hogy Európa kényes helyzetben van, 2022-ben ugyanis az import az európai GDP közel 47 százalékát tette ki, így a kontinens csaknem ötször jobban függ a behozataltól, mint Észak-Amerika. „A héják által előmozdított leválasztó (angolul: decoupling) politika azonban nem csak az EU-t mint intézményt sodorhatja zűrzavarba, de az európai életszínvonalat is végleg lerombolhatja” – mutatott rá a Danube Institute vendégkutatója.

HAIKU-államok: Magyarország mint feltörekvő középhatalom

Carlos Roát a HAIKU-államokról szóló, a közelmúltban megjelent tanulmányáról is kérdeztük, amellyel kapcsolatban elmondta: a HAIKU-országok – amelyet Magyarország, Azerbajdzsán, Izrael, Kazahsztán és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) alkotnak az angol kezdőbetűik alapján – egy olyan javasolt stratégiai államcsoport, amely egyedi geopolitikai jellemzőkkel rendelkezik. „Először is, minden egyes HAIKU-államot feltörekvő középhatalomként lehet jellemezni.

Ezek a nemzetek nem a legnagyobbak vagy a legerősebbek saját kontinensükön, de egyedülálló földrajzi elhelyezkedésük, relatív gazdasági erejük és a szomszédaikkal fenntartott kapcsolataik miatt jelentős befolyással rendelkeznek saját régiójukban

– magyarázta az elemző. 

A HAIKU-államok második legfontosabb jellemzőjének Roa azt nevezte, hogy mindegyik úgynevezett „multivektorális külpolitikát” folytat. Mint azt kifejtette, „ez a kifejezés, bár technikai jellegű, lényegében azt jelenti, hogy az országok a diplomácia és a kereskedelem több útját követik, biztosítva, hogy nyitottak maradjanak a különböző globális hatalmakkal való együttműködésre, miközben szuverén érdekeiket is védik”. 

Roa hozzáfűzte, Izrael és az Emírségek például az elmúlt években jelentősen diverzifikálták nemzetközi kapcsolataikat, és nemcsak a nyugati hatalmakkal, hanem Ázsia és Afrika országaival is mélyebb kapcsolatokat alakítottak ki.

A HAIKU-államok harmadik legfontosabb tulajdonsága Carlos Roa szerint, hogy az említett országoknak van egy „integratív ereje”, ami kritikus jelentőségű. „Ez az országok azon képességére utal, hogy különböző régiókon átívelő – akár gazdasági, politikai vagy kulturális – kapcsolatokat tudnak kialakítani és elősegíteni” – fejtette ki a Danube Institute kutatója, majd hozzátette:

minden egyes HAIKU-állam hídként működik a régióján belül, összekötve a különböző kultúrákat és gazdaságokat. 

Kazahsztán például összeköti Oroszország és Kína nagy gazdaságait, Izrael a Nyugat és a Közel-Kelet között foglal helyet, az Egyesült Arab Emírségek pedig a Nyugat, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia közötti kereskedelmi és pénzügyi csomópontként működik, mutatott rá az elemző.

Pragmatikus diplomáciával lehet célt érni

Roa elmondta azt is, hogy a HAIKU-koncepciót napjainkban különösen aktuálissá teszi a világrend többpólusú jellege, ahol a hagyományos hatalmi tömbök – élükön az Egyesült Államokkal és kisebb mértékben Oroszországgal és Kínával – egyre kevésbé képesek egyedül diktálni a globális irányvonalakat.

„Ez nem azt jelenti, hogy ezek az országok nem erősek még mindig; minden kétséget kizáróan azok. Ami azonban számít, az az, hogy csökken a képességük arra, hogy érvényt szerezzenek a programjuknak” – magyarázta. Carlos Roa szerint ezt figyelembe véve és a többpólusú világ növekvő veszélyei miatt a HAIKU-államoknak pragmatikus diplomáciát kell alkalmazniuk.

Ez magában foglalja a nagyobb hatalmakkal való kapcsolatok kiegyensúlyozását, miközben elősegíti a regionális stabilitást és a gazdasági növekedést. Ezáltal növelhetik nemzetközi tekintélyüket és biztosíthatják kedvező pozíciójukat a globális rendben, anélkül, hogy a dominánsabb nemzetek stratégiáinak bábjává válnának

– magyarázta a kutató.

Leválasztás helyett összekapcsolódás

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország számára milyen stratégiai előnnyel jár az, hogy egyike a HAIKU-államoknak, Roa elmondta: Közép-Európa tengerparttal nem rendelkező országaként Magyarország geopolitikai és gazdasági stabilitását nagyban befolyásolják a szomszédos országokkal és a nagyhatalmakkal fenntartott kapcsolatai.

A HAIKU-keret lehetővé teszi Magyarország számára, hogy diverzifikálja kapcsolatait, biztosítva, hogy ne függjön túlzottan az Európai Uniótól, és ne legyen az Orosz Föderáció befolyása alatt sem. Emellett Magyarországot a Közel-Kelettől Európáig tartó kereskedelmi- és energiaútvonalak kritikus összekötő pontjaként pozicionálja, növelve szerepét a globális logisztikai és gazdasági hálózatokban

– foglalta össze az előnyöket a kutató. 

#Azerbaijan is our secret weapon for #diversification in the field of energy. Luckily, President Aliyev and I have been working on strengthening the cooperation between 🇦🇿 and 🇭🇺 for over a decade. It was great to welcome you in Hungary, @presidentaz ! pic.twitter.com/Gu7RzkwIec

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) January 30, 2023

Hozzátette: gazdaságilag ezek az országok együttműködhetnek energiaprojektek, technológiacserék és infrastrukturális fejlesztések terén, kihasználva földrajzi és stratégiai helyzetüket, hogy javítsák egymás hozzáférését az új piacokhoz és befektetési lehetőségekhez. Mindemellett politikai szempontból is kölcsönösen támogathatják egymást a nemzetközi fórumokon, kiállhatnak egymás érdekei mellett, és növelhetik kollektív tárgyalási erejüket. „Magyarország és minden partnere számára stratégiai előrelátást jelent olyan nemzetekkel való szövetkezés, amelyek hasonló kihívásokkal és törekvésekkel rendelkeznek, ezáltal megsokszorozva befolyásukat és képességeiket a világ színpadán”, húzta alá az elemző.

A Közel-Keleten mindenki az elrettentés stratégiáját alkalmazza

A közel-keleti feszült helyzettel kapcsolatban az elemző hangsúlyozta, hogy a térség megértéséhez elengedhetetlenül fontos megragadni annak jelentőségét, amit a politológusok „elrettentésnek” és „jelzésnek” neveznek – ezek olyan stratégiák, amelyeket egy adott térség megvédésére használnak, anélkül, hogy harcba kezdenének. „Az elrettentés az, amikor az országok megmutatják, hogy nagy hadsereggel vagy erős fegyverekkel rendelkeznek, hogy elriasszák az ellenfeleket.

Olyan ez, mintha egy nagy »Vigyázz, a kutya harap!« táblát tennénk ki a házunk elé; még ha nincs is nagy kutyánk, a tábla miatt valaki meggondolhatja, hogy betörjön-e hozzánk. A cél az, hogy jelezze: »Jobb, ha nem szórakozol velem«

– magyarázta Roa. 

NEW | Israel–Hamas War (Iran) Update, May 6, 2024: The Israel Defense Forces (IDF) began conducting targeted airstrikes against Palestinian militias in eastern Rafah on May 6. 1/3 🧵 pic.twitter.com/qagu21AuIv

— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) May 7, 2024

Hozzátette: a Közel-Keleten, még inkább, mint a világ bármely más régiójában, az elrettentés és a jeladás alapvető fontosságú a nemzetközi viszonyok szempontjából. „Ez a környék a kemény, nagy botokkal járkáló fiataloké, és a gyengeség kimutatása felhívásnak tekinthető arra, hogy megtámadjanak” – mutatott rá, hozzátéve:

az Irán és Izrael közötti dinamika a legjobb példa erre. 

„Április 2-án Izrael megtámadta egy iráni konzulátus épületét Szíriában, megölve az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két tábornokát és öt tisztjét. Nos, ha több IRGC-tiszt gyűlik össze egy Hezbollah-tiszttel egy szíriai konzulátuson, akkor feltételezhető, hogy rosszban sántikálnak. Egy diplomáciai konzulátus elleni támadás azonban a nemzetközi kapcsolatokban komoly vörös vonalat jelent. Irán ezt nem hagyhatja annyiban; ha az ilyesmit büntetlenül hagyja, az újabb kihágásokra invitál.

Mentők egy ház romjainál Damaszkuszban egy izraeli légicsapás után, 2024. április 1-jén. Fotó: Juszef Dafauvi/MTI/EPA

Így Irán, az elrettentő erő helyreállítására törekedve, nagy rakétatámadást indított Izrael ellen. Lehet vitatkozni azon, hogy a támadás hatékony volt-e az emberéletek kioltásában – nem nagyon – vagy az anyagi károk okozásában – sokkal inkább, tekintve, hogy a védekezés becslések szerint egymilliárd dollárba került –, de ez vitatható; ami számít, az e támadások szimbolikus hatása. Irán bebizonyította, hogy képes kárt okozni Izraelnek, ha saját embereit és létesítményeit támadják.

Ezt többszörös üzenet követte az iráni vezetés részéről, hogy a támadásoknak ez volt a vége; nagyon egyértelmű jelzés, hogy nem áll szándékában tovább fokozni a helyzetet” – foglalta össze az elmúlt hetek eseményeit a szakértő.

A kutató szerint az Izrael és a Hamász közötti háború jó példa arra, hogy mi történik, ha az elrettentés és a jelzés dinamikája rosszul működik. Október 7-én, amikor a Hamász megindította pusztító támadását Izrael ellen, a támadás nagyságrendje, a szervezet saját, többször kinyilvánított szándékával, miszerint el akarja pusztítani Izraelt, valamint a támadás okozta kezdeti zűrzavar és sokk hatására Izrael elrettentő ereje gyakorlatilag megsemmisült lélektanilag. Az izraeli elrettentés eszközei, a határfaltól kezdve a csúcstechnológiás érzékelőkön át az IDF hatékonyságáig, megsemmisültek. „Izrael vezetése valóban azt hitte, hogy a Hamász közel van ahhoz, hogy elpusztítsa őket. Ezért válaszolt a masszív megtorló hadjárattal” – mutatott rá a geopolitikai elemző, hozzátéve: 

ahelyett, hogy nagyot ütött volna válaszul, Izrael reakciója az volt, hogy agyonlőtte a Hamászt, hogy megmutassa mindenkinek, hogy nem gyenge.

Az amerikai külpolitika Kína megfékezésére fókuszál

Az Egyesült Államok külpolitikáját firtató kérdésre Roa kifejtette: annak részeként, amit a washingtoni vezetők nagy része egyre inkább a Kínával – és Oroszországgal – folytatott új hidegháborúnak tekint, a stratégák és döntéshozók fokozatosan megpróbálják körülzárni és megfékezni az eurázsiai hatalmakat. Ezt különböző regionális biztonsági – és kisebb mértékben gazdasági – kezdeményezéseken keresztül hajtják végre. Ázsiában ezek az AUKUS és a négyoldalú biztonsági párbeszéd (a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd) formáját öltik. Európában a NATO újjáélesztése és bővítése az ukrajnai háborúra válaszul. 

Roa szerint a Közel-Kelet lefedésére az amerikai vezetők megpróbálják gazdaságilag összehangolni Indiát, Európát és a Közel-Keletet, hogy fokozatosan stabilizálják a régiót, csökkentsék a Kínától való gazdasági függőséget, és korlátozzák Peking terjeszkedési képességét a térségben.

Joe Biden amerikai elnök (balra) elköszön Hszi Csin-ping kínai elnöktől a kaliforniai Woodside-ban 2023. november 15-én. Biden és Hszi Csin-ping az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, az APEC csúcstalálkozója mentén találkozott. Fotó:  MTI/EPA/Hszinhua

„Ezt olyan kezdeményezéseken keresztül próbálják elérni, mint az Ábrahám-megállapodások, az India-Közel-Kelet-Európa gazdasági folyosó (IMEC) és más hasonlók” – magyarázta az elemző, hozzátéve: jelenleg ez a széles körű erőfeszítés szünetel a Hamász október 7-i támadásának és Izrael gázai megtorlásának következményei miatt. De nem siklott ki teljesen, különösen azért nem, mert az összes érintett fél számára jelentősek a gazdasági és stratégiai ösztönzők, hogy elősegítsék ezt az átrendeződést.

Európának van oka aggodalomra

A globális átrendeződések Európára gyakorolt hatásával kapcsolatban Roa rávilágított, hogy az öreg kontinens, s különösen Németország jelentős mértékben támaszkodott az orosz energiaellátásra, hogy gazdaságilag versenyképes maradjon. Ennek megvonása megnövelte a költségeket, és egyes államokat a dezindusztrializáció felé sodor. Ezek az árak nagyjából stabilizálódtak, de továbbra is magasak, és enyhülést csak akkor lehet elérni, ha helyreáll az energiakereskedelem Oroszországgal, vagy megbízható, alternatív és ugyanolyan olcsó energiaforrásokat találnak.

Roa szerint amíg ráadásul az Egyesült Államok elméletileg leválhatna Kínáról – bár ez rövid és középtávon jelentős hatással lenne a hazai életszínvonalra és stabilitásra –, addig Európa rendkívül nagymértékben függ a külkereskedelemtől.

Az európai GDP közel ötven százalékát az import teszi ki, és ennek nagy része Ázsiából származik.

A Közel-Kelet feszült helyzete tehát jelentős aggodalomra ad okot Európa számára: megbízhatatlanabbá teszi a kereskedelmet, mivel a szállítmányok elkerülik a Vörös-tengert, növeli a költségeket, megemeli az energia árát és még sok minden mást. „Közvetlenül Európa érdeke, hogy a térségben nyugodt legyen a helyzet” – mutatott rá az elemző.

Az EP-választások nem fordítják meg a brüsszeli széljárást

A közelgő európai parlamenti (EP-) választásokkal kapcsolatban Carlos Roa úgy vélekedett, nem sok valódi, gyakorlati változás várható. „Nagyon valószínű, hogy az EP-választások több országban is jelentős jobbra tolódást eredményeznek majd, a balközép és zöldpártok pedig szavazatokat és képviselői helyeket veszítenek. Ez számos európai szintű politikát befolyásolni fog, beleértve a külpolitikát és a környezetvédelmi kérdéseket is.

Nem valószínű azonban, hogy drámai változás következik be; ehhez az kellene, hogy valamelyik nagy európai nemzet – Németország, Franciaország, esetleg Olaszország – drámai mértékben jobbra tolódjon

– magyarázta az elemző.

Hozzátette: hasonlóképpen, a gazdaság javulásához több éven át tartó mélyreható strukturális változásokra lesz szükség. Kitért arra is, hogy a közeljövőben valószínűleg az amerikai elnökválasztásnak lesz a legnagyobb jelentősége. Emlékeztetett, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján Donald Trump drámai győzelemre esélyes. „Ha ő és szövetségesei megvalósítják a kinyilvánított programjukat, az eredmény az amerikai politika drámai átrendeződése lenne több területen, a külpolitikától kezdve az energetikán át a kulturális csatározásokig és így tovább” – fűzte hozzá.

Borítókép: Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója (Fotó: Danube Institute/Lefler Máté)