Nem akarják az európai emberek, hogy fiaikat elhurcolják katonának, de Manfred Weber igen + videó

A magyar háborúellenes állásponttal ért egyet Európa lakosságának túlnyomó többsége, miközben a brüsszeli elit mindenképpen háborúba sodorná a kontinenst Oroszországgal – hangzott el a Századvég Kontextus legfrissebb műsorában. A háborúpárti Manfred Weber minden európai fiatalt besorozna, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig azt közölte, a Kijevnek átadott NATO-fegyverek ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például oroszországi légibázisokra.

Manfred Weber (r), a CSU európai parlamenti választási vezető jelöltje vendégeket fogad egy választási kampányrendezvényen. Fotó: Daniel Löb Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

Fokozódik a háborús pszichózis: francia kezdeményezés, hogy NATO-katonákat vessenek be Ukrajnában. Párizs szerint rá kell borítani az asztalt Vlagyimir Putyinra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a további nyugati fegyvertámogatások követelése mellett azt mondta: 

„Lőjétek le, ami Ukrajna felett van az égen!”. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a miniszterelnök és az ukrán elnök találkozóját követő sajtótájékoztatón látható a képen Brüsszelben, 2024. május 28-án. (Fotó: Belga/AFP DIRK WAEM)

Azaz arra buzdította szövetségeseit, hogy a saját területükről biztosítsák Ukrajna légvédelmét. Mindezzel párhuzamosan pedig a háborúpárti Manfred Weber minden európai fiatalt besorozna, írja az Origó.

Ha valamiben, hát abban összeurópai konszenzus van, hogy ne küldjünk katonákat Ukrajnába.

– mondta Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese a Századvég Kontextus című műsorában.  

Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz – idézte fel a mondást a műsorban Hidvégi Áron, utalva a Századvég nagyszabású és nagy múltú európai kutatássorozatának friss eredményeire. 

A számok, ahogyan tavaly, az idén újra azt erősítik meg, hogy a magyar háborúellenes állásponttal ért egyet Európa lakosságának túlnyomó többsége. Szólt arról is, hogy ezt a tendenciát az orosz–ukrán háború kezdete óta látják – tette hozzá. Hidvégi Áron arról is beszélt, nincs olyan európai ország, ahol domináns vélemény lenne, hogy katonákat küldjünk Ukrajnába. 

Hortay Olivér a beszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyverszállítás tekintetében is egyre nagyobb az emberek ellenérzése. Példaként hozta fel Észtországot, ahol tavaly még többségben voltak a fegyverszállítás támogatói, míg ma már kisebbségben. – Teljesen egyértelmű, hogy az európai politikai elit és az emberek véleménye eltér – tette hozzá.

Az európaiak többsége békepárti, és az egyes tagállamok vezetőivel ellentétben nem akarnak katonákat küldeni az ukrán frontra – számolt be az Európa Projekt friss eredményeiről korábban az Origónak Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettese. A Századvég – idén tízéves – kutatássorozata évről évre reflektál az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra. 

Már a 2016-os migrációs válság idején láthattuk azt, amit a most zajló háborús konfliktusok kapcsán újra tapasztalunk:  húsbavágóan fontos ügyekben az európai politikai elit egészen más cselekvési irányokat vesz, mint azt az európai állampolgárok akarnák – világított rá az Európa Projekt közvéleménykutatás egyik legfontosabb friss eredményére Hidvégi Áron. 

Háborús lázban az európai politikai elit

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék) – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika. Az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai – a béketárgyalások előmozdítása helyett – a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez. 

Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, míg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. Ezen felül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett tört lándzsát.

Az európai polgárok elutasítják a katonai beavatkozást

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében. A felmérés rámutat, hogy az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó. Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. Másképpen fogalmazva kevesebb mint feleannyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén.

Fotó: Századvég

Országok szerinti bontásban megállapítható, hogy a hazájuk saját országhatárokon belüli fegyveres védelmére hajlandóak aránya valamennyi uniós tagállamban meghaladja azoknak a hányadát, akik ettől elzárkóznak. Az országhatárokon belüli fegyveres védelem tekintetében magas lakossági hajlandósággal találkozhatunk egyebek mellett Litvániában (74 százalék), Észtországban és Magyarországon (70-70 százalék). Gyökeresen eltérő képet láthatunk az országhatárokon kívüli hadviselés vonatkozásában.

A saját országa határain kívüli fegyveres harcot pártolók aránya egyetlen uniós tagállamban sem éri el az 50 százalékot, és egyedül Litvániában (46 százalék) haladja meg a lépést ellenzők táborát (28 százalék). 

A sorkatonai szolgálat esetleges visszaállítása miatt az európai közbeszéd fókuszába kerülő Németországban mindössze a megkérdezettek 23 százaléka ragadna fegyvert az országhatárokon túl, ezzel szemben tízből hat német elzárkózna ettől. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a saját országuk határain kívüli katonáskodást leginkább a magyarok (75 százalék), illetve az osztrák és belga válaszadók (66-66 százalék) ellenzik.

A kutatás kitért az európai katonai erők ukrajnai bevetésének kérdésére is. Az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elutasítja, hogy az országa katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor 25 százalékuk nem kifogásolná ezt. Ezenfelül a háborús beavatkozással egyetértők hányada az Európai Unió egyetlen tagállamában sem haladja meg az intervenciót ellenzők táborát.

Fotó: Századvég

A legnagyobb arányban a magyarok (91 százalék) és a bolgárok (86 százalék) zárkóznak el attól, hogy Kijevet katonák küldésével támogassák.

Időközben újabb lépést tett a világ a harmadik világháború felé. A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például oroszországi légi bázisokra – jelentette ki hétfőn a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg a véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően. Beszédében gyakorlatilag elismerte, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel lőhetik az oroszokat Oroszországban.

Biztos vagyok benne, ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ

 – tette hozzá.

A NATO főtitkára és az Észak-atlanti Tanács elnöke, Jens Stoltenberg és Dimitar Glavcsev bolgár miniszterelnök (nem látható) közös sajtótájékoztatót tart a NATO Parlamenti Közgyűlés tavaszi ülésszaka után májusban Szófiában, Bulgáriában. (Fotó:Anadolu/AFP/Borislav Troshev)

A főtitkár nem először tesz olyan kijelentéseket, amelyek közelebb hozzák a harmadik világháborút. Figyelmeztette Oroszországot például arra a lehetőségre, hogy az észak-atlanti szerződés ötödik cikkelye – a kollektív védelemről – vonatkozhat egy NATO-ország elleni komoly kibertámadásra is – írta az Economist. A lap interjút készített a NATO-főtitkárral. Ebben a beszélgetésben Stoltenberg elmondta a véleményét a nyugati fegyverek felhasználásáról oroszországi területen is. 

Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét, mert különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést.

Korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy olyan elképzeléssel is előállt, hogy egy ötéves, százmilliárd eurós alapot hoznának létre Ukrajna katonai támogatására.

Ha a NATO csapást mér az Ukrajnában állomásozó orosz csapatokra, kirobban a harmadik világháború, írta Dmitrij Medvegyev. 

The Polish counterpart of a weird outlandish creature called Blinken, with a much more sonorous surname Sikorski, apparently, has decided to scare his own masters.
He has stated: “The Americans have told the Russians that if you explode a nuke, even if it doesn’t kill anybody,…

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) May 26, 2024

Medvegyev szerint „ha világháború lesz, Lengyelország elsődleges célpont lesz az orosz nukleáris csapásmérő erőknél, különösen, ha ahogy korábban ígérték, amerikai nukleáris fegyvereket fogadnak be területükre. A lengyelek sértődöttek. 400 éve azok” – fogalmazott az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.

Borítókép: Manfred Weber (jobbra), a CSU európai parlamenti választási vezető jelöltje vendégeket fogad egy választási kampányrendezvényen. (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Löb)