A szabályok értelmében nem lehet kereszteket a falakra akasztani, ami Lengyelországban, ahol a katolikusok vannak többségben, gyakori. Az alkalmazottaknak az íróasztalukon sem lehet vallási szimbólumokat elhelyezni, és minden hivatalos rendezvénynek világi jellegűnek kell lennie, tehát nem tartalmazhat semmiféle imát. A tisztviselők továbbra is viselhetnek szenteket ábrázoló medálokat és egyéb ékszereket. A vallási tetoválásokat sem kell eltakarniuk.
A varsói tisztviselőknek mostantól azt is tiszteletben kell tartaniuk, hogy milyen névmást választ valaki, akivel éppen dolguk van.
„Olyan transznemű személyek, akinek a megjelenése eltérhet a hivatalos dokumentumokban rögzített, a nemhez kapcsolódó sztereotip elképzelésektől, az általa megjelölt névvel vagy nemi névmással kell megszólítani” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a nem bináris személyt meg kell kérdezni az általa preferált névmásról.
Az intézkedéseket a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusai bírálták.
Tobiasz Bocheński, aki sikertelenül indult a PiS jelöltjeként Trzaskowski ellen a múlt havi helyhatósági választásokon, „fanatikus baloldali ideológusnak” nevezte a polgármestert, aki a Lengyelországban uralkodó jogrenddel és szokásokkal ellentétben szélsőbaloldali ideológiát próbál bevezetni Varsóban.
Piot Muller volt PiS-kormányszóvivő és parlamenti képviselő szerint
Varsó polgármestere a vallásszabadságot fenyegeti, és új kulturális normákat próbál érvényesíteni a fővárosban, a kereszt eltávolításának első számú célpontja pedig a keresztények.
Jaroslaw Sellin volt kulturális miniszterhelyettes azt mondta:
Ezek a következményei annak, hogy szélsőbaloldaliakat választottak hatalomra. Trzaskowski formálisan egy olyan párt helyettes vezetője, amely a kereszténydemokrata mozgalom része, micsoda irónia. Az irodámban mindig van egy kereszt az íróasztalomon, ami azt jelenti, hogy nem dolgozhatok tovább Lengyelország fővárosában.
Varsó polgármestere maga is azzal válaszolt kritikusainak, hogy „Lengyelország világi állam, és Varsó a fővárosa”.
Azzal érvelt, hogy bár „mindenkinek joga van a vallási meggyőződéséhez, bárki, aki egy közhivatalba lép, semleges helyen kell, hogy érezze magát”. Biztosított arról is, hogy „senki sem akar harcolni egyetlen vallás ellen sem, és a vallási szimbólumoknak is meglesz a helyük, amikor a történelmet ünneplik”.
Borítókép: Rafal Trzaskowski a parlamenti választás előtti nagygyűlésen Lengyelországban 2023. október 13-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Olimpik)