A tárcavezető a Bakui Energiafórum plenáris ülésén arról számolt be, hogy az emberiség ma a veszélyek és válságok korában él, súlyos konfliktusokkal kell szembenézni, amelyek jól láthatólag a világ ismételt blokkosodásának kockázatát hordozzák magukban, írja az MTI.
Felszólalásában kifejtette, hogy Magyarország mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán, ezért inkább az együttműködésben érdekelt. Kitért arra is, hogy a blokkosodás veszélybe sodorja a biztonságos energiaellátást, és nagy problémának nevezte, hogy mára ezt a területet is átszövik a nemzetközi politikai konfliktusok, az ideológiai viták.
Leszögezte: az kellene legyen a legfőbb cél e téren, hogy az energiaellátás kérdését megszabadítsák az ideológiai megközelítéstől és a politikai vitáktól, mert fizikai és matematikai, nem pedig filozófiai jellegű ügyről van szó.
Majd ezzel kapcsolatban megerősítette a magyar kormány álláspontját, miszerint hazánk visszautasítja az ideológiai megközelítéseket, illetve a beavatkozásokat az ország energiaellátásának kérdésébe, ami szavai szerint szuverenitási ügy. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, komoly kihívásokkal teli környezetben három előfeltétele van globálisan a biztonságos és fenntartható energiaellátásnak.
Az első az atomenergiával szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolása, mivel az ipari termelés bővülése és a közlekedési szektor elektromos átállása nyomán 2030-ra a jelenlegi duplája lesz a bolygó áramszükséglete, ez pedig fenntartható, biztonságos módon, olcsón kizárólag nukleáris reaktorok révén elégíthető ki – tudatta.
Kiemelte, hogy Németország vezetésével erős nyomás alatt van a nukleáris energiatermelés Európában, az atompárti államok koalíciójának élén azonban Franciaország áll, ami fontos fegyvertény.
Aláhúzta: a második előfeltétel, hogy ellen kell állni annak a rendkívül agresszív nyomásgyakorlásnak, amely a földgáz kivezetését célozza a nemzeti energiamixekből.
Úgy fogalmazott, hogy ez mesterséges, nem realisztikus és ideologikus célkitűzés, amely sokat ártana számos ország versenyképességének, ehelyett inkább az energetikai infrastruktúrát kellene fejleszteni a diverzifikáció érdekében. Ennek kapcsán kijelentette, hogy Magyarország keményen dolgozik a diverzifikáción, viszont ez alatt nem egy már meglévő energiaforrás kiváltását érti, hanem minél több új forrás bevonását.
Azt sérelmezte, hogy az Európai Unió nem kíván anyagi támogatást nyújtani az ehhez szükséges hálózatbővítéshez a kontinens délkeleti részén, mondván, hogy a földgáz tizenöt év múlva úgysem lesz már része az energiamixnek.
Még ha ez igaz is lenne, akkor is van még addig tizennégy év.
– jegyezte meg, leszögezve, hogy nem létezik felesleges infrastruktúra.
A miniszter a harmadik lényeges előfeltételként azt határozta meg, hogy fel kell számolni minden olyan intézkedést, amely az akadálymentes, tisztességes és szabad nemzetközi energetikai együttműködést korlátozza.
Emlékeztetett, hogy az Oroszországgal szembeni bevezetett szankciók óriási áremelkedéshez vezettek, hazánknak például tízmilliárd euróval többet kellett fizetnie az energiaimportért. Magyarország ezért elutasít mindenfajta energetikai szankciót, s felháborítónak, elfogadhatatlannak tartja azokat a kísérleteket is az Európai Unióban, amelyek keretében vámokat vezetnének be bizonyos energiaforrásokra vonatkozóan, így megdrágítva egyes országok ellátását – hangsúlyozta.
Leszögezte: a magyar kormány nem politikai alapon dönt arról, hogy honnan vásárol energiaforrásokat.
Ez nem politikai nyilatkozat, hanem nemzeti szuverenitás és racionalitás kérdése
– jelentette ki.
Végül pedig közölte, hogy mindennek ellenére van még remény a józan ész visszatérése, mivel látható, hogy a paksi bővítésen az orosz fővállalkozó mellett amerikai, francia és német cégek is dolgoznak.
Ez azt mutatja, hogy még ha a politikusok időnként őrült nyilatkozatokat is tesznek, a mindennapi élet szintjén, szakmai szinten van még remény a józan ész visszatérésére és a nemzetközi együttműködésre
– összegzett Szijjártó Péter.
