Szijjártó Péter a lakossági fórumon az ukrajnai háború eszkalációjának egyre súlyosabb veszélyére hívta fel a figyelmet, ostorozva a háborús őrületet, amely eluralkodott az európai vezetők körében, és rámutatva a kontinenst érő negatív következményekre. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat sorozatosan elhibázott döntéseket hozott az invázió több mint két évvel ezelőtti megindítása óta, és sérelmezte, hogy a konfliktust izolálás helyett globalizálták.
Mi, Közép-Európában is két és fél éve ennek a háborúnak az árnyékában élünk, és két és fél éve fizetjük egy olyan háborúnak az árát, amihez egy, semmi közünk, kettő, nem a mi háborúnk, három, semmilyen módon nem vagyunk okolhatók érte
– sorolta. Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a magyar energiaimport költsége egy év alatt tízmilliárd euróval, azaz mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt.
Ennyit kellett összegereblyézni innen-onnan, abszolút fontos és értelmes céloktól annak érdekében, hogy legyen fűtés, legyen meleg víz és maradjon működőképes az ország
– fogalmazott. Emellett – mint emlékeztetett – az egekbe szökött az infláció, és ezért az áremelkedés letörésére kellett fordítani a tavalyi évet gazdaságfejlesztés és beruházások helyett. – És mindez nem azért, mert elfelejtettünk volna gazdaságpolitikát csinálni vagy mert hirtelen elkezdtük rosszul csinálni a dolgokat, hanem olyan külső ok miatt, amihez semmi közünk nincs és amivel szemben abszolút védtelenek vagyunk – hangsúlyozta.
Miközben mi itt küzdünk, miközben befogadtunk egymillió menekültet, aközben a nyugat-európaiak háborúsdit játszanak
– tette hozzá. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a háború vége nem került közelebb a több százmilliárd eurónyi értékű fegyverszállítmányok ellenére sem, és jól láthatóan nem is lehetséges katonai megoldás, ugyanis egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon a csatatéren.
Valami nincs rendben
Valami nagyon nincs rendjén Európában, immár több mint két éve fegyveres konfliktus pusztít Ukrajnában, és a helyzet kifejezetten súlyos, ráadásul háborús őrület uralkodott el a kontinens vezetői körében, sok politikus a sajátjaként tekint az ukrajnai háborúra – Szijjártó Péter erről már Kaposváron beszélt.
Amikor azt mondják, hogy Ukrajna értünk harcol, azzal nyilvánvalóan próbálnak apellálni mindenkinek a jóindulatára, jóságára, moráljára, lelkiismeretére, ami azért tisztességtelen dolog, mert Ukrajna saját magáért harcol, egyetlen európai uniós országot sem ért támadás, egyetlen NATO-tagországot sem ért támadás, minket sem támadtak meg, tehát értünk senkinek nem kell harcolnia
– fogalmazott. Ukrajnát megtámadták az oroszok, s Ukrajna harcol is hősiesen, tiszteletreméltó módon, de magáért – tette hozzá. Majd ennek kapcsán stratégiai hibának minősítette az európai vezetők részéről a háború globalizálását, ami helyett azt inkább izolálni kellett volna, megpróbálván valamifajta megoldást találni a minél előbbi rendezésre.
De nem ez történt. Ugyanis az európai politikai vezetők egy jelentős része hagyta magát belenyomni, beletuszkolni, beleprovokálni az amerikaiakkal egy fegyverszállítási versenybe
– húzta alá. Illetve úgy vélekedett, hogy a fegyverszállítások semmivel nem hozták közelebb a háború végét, miután jól láthatóan a csatatéren nincs megoldás, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon.
Két és fél év alatt több százmilliárd eurónyi fegyvert szállítottak Ukrajnába. Hogyha ennyi nem elég, akkor valószínűleg semmi sem elég
– jegyezte meg, kifejtve, hogy a katonai támogatás csak a harcokat hosszabbítja meg, növelve az áldozatok számát és a pusztítás mértékét. Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen ezzel összefüggésben problémásnak nevezte azt is, hogy a múlt héten engedélyezték az ukrán hadsereg számára, hogy amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat is támadhassanak.
Na, most ennek mi a következménye? Hogyha ők odalőnek Oroszországba, az oroszok visszalőnek. És a kérdés, hogy ugyanannyit lőnek-e vissza vagy többet. Ismerjük az oroszokat a magyar történelemből, valószínűleg többet fognak visszalőni, és akkor megint még többen halnak meg
– mondta.
Fontos az együttműködés
Szijjártó Péter Barcson egy ipari park átadóján is részt vett. Arról számolt be, hogy az állam 680 millió forintnyi támogatásával megvalósult beruházással olyan terület jött létre, amely megfelelő helyszínt biztosíthat a jövőben betelepülni kívánó vállalatoknak.
Úgyhogy innentől kezdve közös feladatunk, hogy a kormány és az önkormányzat együttműködésével ide beruházó vállalatokat hozzunk, akik önöknek majd itt munkahelyeket teremtenek
– mondta. Majd rámutatott, hogy határ mentén élni mindig speciális élethelyzet, amelynek a minősége attól függ, hogy milyen a térségbeli infrastruktúra, milyenek a logisztikai és a közlekedési lehetőségek.
Ha a határmentiség azt jelenti, hogy logisztikai központként fő közlekedési útvonalak csomópontjában él az adott település, akkor az egy speciálisan jó élethelyzet. Ha azonban a határ elzár a lehetőségektől, akkor az egy speciálisan nehéz élethelyzet
– fogalmazott. Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy Barcson mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy előbbi legyen érvényes, e tekintetben pedig rendkívül fontos előrelépés az ipari park létrejötte. Majd közölte, hogy kész a közös munka folytatására a következő ciklus során is a helyi polgármesterrel, akinek a többi fideszes jelölttel együtt sok sikert kívánt a június 9-i választáson.
Szijjártó Péter a beszédében emlékeztetett az utóbbi időszak nehézségeire, felidézvén, hogy öt év alatt három olyan válsággal is szembekerült a világ, amelyek nyomán a gazdasági és a politikai szereplőknek is teljesen újra kellett gondolniuk a terveiket.
És a helyzet az az, hogy tágabb hazánkban, Európában ezeket a válságokat, amelyek az elmúlt öt évben sújtottak minket, jelentős mértékben félrekezelték, s ezzel nemhogy nem segítettek bennünket abban, hogy Magyarországon és a különböző településeken úrrá legyünk a nehézségeken, hanem még inkább nehézzé tették a helyzetünket
– vélekedett. Aláhúzta, hogy bár az európai gazdaság szenved, hazánk rendre megerősödve tudott kikerülni ezekből a krízisekből. Ennek oka pedig szavai szerint az emberek kiváló teljesítménye mellett a súlyos kihívások idején is remek együttműködés a kormány és az önkormányzatok között. Kifejtette, hogy a kormány célja továbbra is az, hogy minden dolgozni akaró embernek legyen munkája, de ennek van néhány alapfeltétele. – A legfontosabb alapfeltétel az, hogy legyen béke, mert a háború az károkat okoz, a háború tönkreteszi a gazdaságokat is, veszélyezteti a munkahelyeket. Legyen béke! Aztán van persze még egy feltétele ennek, hogy a kormány olyan beruházási környezetet nyújtson az alacsony adókkal, az infrastrukturális fejlesztésekkel, a stabil kormányzással, amelyek nyomán a beruházó vállalatok, akik a pénzüket hozzák ide, és hoznak belőle létre munkahelyeket, elég vonzónak találják az országot – sorolta.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Katona Tibor)
