A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.
A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.
„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.
Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.
Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.
A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával”
– mondta Zelenszkij.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója tegnap észszerűtlenként elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, úgy vélekedve, hogy Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agresszió esetén.
„Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is” – hangsúlyozta Sullivan. Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva a jövőbeli orosz agressziónak”.
Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel
– fejtegette az amerikai tisztségviselő.
„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt” – fűzte hozzá. Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Viola Amherd svájci, Volodimir Zelenszkij ukrán, Gabriel Boric chilei elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Urs Flüeler)
