A történet tavaly január 14-én kezdődött, amikor a helsinki rendőrség forgalomszabályozással összefüggő akciója során kis mennyiségű hasist és nagy mennyiségű készpénzt foglalt le egy városban megállított autóban – emlékeztetett cikkében a Samnytt.se stockholmi újság. A sofőrt persze elfogták, a lakhelyén történt házkutatás során pedig csaknem 1,5 kiló amfetamint találtak. A finn rendőrök kihallgatták az elfogott férfit, és átvizsgálták a mobiltelefonját, ami telefonszámokat és üzeneteket tartalmazott, amelyeket egy Stockholm külvárosában, Rinkebyben élő férfinak küldtek.
Több száz kiló kábítószer
Ugyanebben az időben a finn rendőrség egyik kábítószer-nyomozója „sötét bőrű” embereket figyelt meg Helsinki utcáin, akik „svédül beszéltek egymással”. Olyan embereknek tűntek, akik megpróbálnak kapcsolatot létesíteni ismert helyi bűnözőkkel.
Az elkövetkező hónapokban további letartóztatásokra és szigorításokra került sor. Kiderült, hogy a stockholmi székhelyű Death Patrol bűnbanda próbál meghonosodni Finnországban. A szomáliaiak által uralt bűnbanda több száz kiló kábítószert csempészett be kamionnal Svédországból a tornei határátkelőn keresztül. Kísérletet tettek a finn drogkereskedelem irányítására is.
Maximális büntetés a svéd szomáliaiaknak
Tavaly szeptemberben végül összesen 26 férfi ellen emeltek vádat, többek között súlyos kábítószer-bűncselekmény miatt, közülük 22 kapott börtönbüntetést a múlt héten. Az elítéltek közül hármat a legmagasabb, tíz év börtönbüntetésre ítéltek. Közülük Mohamed Abdulkadir Okashe és Hassan Abdulkadir Mohammed Svédországban született szomáliai bevándorlók gyermekeként. A harmadik, Mazen Omer, szintén Svédországban született, de eritreai bevándorlói háttérrel rendelkezik. A negyedik svéd szomálit, Mahad Ahmed Alit hat év börtönbüntetésre ítélték súlyos kábítószer-bűncselekmények miatt. Korábban mind a négy bűnőzőt Svédországban is elítélték már, ismétlődő bűncselekmények miatt.
„SVÉDORSZÁG MEGTELT!” – akár ki is tehetnék ezt a táblát a skandináv ország határán. Lehet, hogy nemcsak a svéd rendőrök örülnének neki. Lapunk éppen pár napja írta meg, hogy Svédországban az emberek majdnem 20 százaléka fontolgatja a költözést a bandabűnözés miatt. A Sifo közvélemény-kutató cég felmérése arra is rámutatott, hogy a svédek 19 százaléka, azaz másfél millió felnőtt fontolgatja a költözést a megnövekedett erőszak és bandabűnözés miatt, és a svédek kilenc százaléka mondta azt, hogy aggódik amiatt, hogy ő vagy valaki a családjából erőszaknak lesz kitéve, és már döntött a költözés mellett. Az északi országokban is jelen lévő nemzetközi bűnbandák bevételének több mint fele a kábítószerből származik. Ügyeik felgöngyölítése pedig azért sem egyszerű, mert országhatárokon átívelő tevékenységük során hol itt, hol ott tűnnek fel a világban. Az viszont általában is jellemző rájuk, hogy ha kell, könyörtelenül védik az érdekeiket. Svédországban is már évek óta tart a fegyver- és kábítószer-kereskedelem uralásáért folyó háború a különböző bűnbandák között. A svéd rendőrkapitány tavaly ősszel egyenesen arról beszélt, hogy példa nélküli, véres bandaháború és leszámoláshullám zajlik, miután egy héten belül több halálos lövöldözés is történt Svédországban. A 2022-ben megválasztott svéd kormány egyik kampányígérete éppen a bűnbandák visszaszorítása volt, és már történtek lépések az ügyben, például a jogalkotás terén. Az viszont már a bűnözés természetrajzából adódik, hogy Svédország „kicsi lett” egyes bandáknak, ennek következtében– ahogyan a migránsok is – megpróbálnak helyet találni máshol – a történetben éppen keletebbre. Nem minden alap nélkül persze, hiszen a migránshátterű bűnözőknek Finnországban is van már hol elvegyülni, meghúzódni. A bevándorlók Svédország után Finnországban is szemmel láthatóan megjelentek, Helsinkiben van például olyan városrész, ahol már egy évtizede is tömegesen ők éltek.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
