Orbán Viktor békemissziója miatt ideges Brüsszel

Békemissziója részeként Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és később Washingtonba is ellátogatott a kormányfő.

Forrás: Eurázsia Központ2024. 07. 11. 11:26
ORBÁN Viktor; PUTYIN, Vlagyimir
Moszkva, 2024. július 5. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország soros elnökségét átvéve azonnal útnak indult. Első látogatása Kijevbe vezetett. Kijevi látogatása után Moszkvába utazott. Az orosz fővárosban közel háromórás megbeszélést tartott Vlagyimir Putyin elnökkel, amely egyik fő témája az ukrajnai háború és annak lezárásának kérdése volt. A vezetők eszmecseréje után a magyar miniszterelnök vázolta, hogy mára érthető, hogy a háborúban érintett felek álláspontjai a háború lezárásával kapcsolatban eltérők és messze állnak egymástól, ezzel együtt az első és legfontosabb lépés, a kapcsolatfelvétel megtörtént, amelynek fenntartása érdekében tovább fog dolgozni – írja elemzésében az Eurázsia Központ.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A látogatással kapcsolatban több kritika is érkezett, elsősorban Kijevtől, ahol elmondták, hogy Ukrajnáról csak Ukrajnával lehet tárgyalni, és hogy a moszkvai látogatásról nem egyeztetett a magyar fél. Az európai reakciók zöme arra helyezte a hangsúlyt, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást az EU-tól a tárgyalásra, ezért a látogatás kizárólag a magyar–orosz kapcsolatok keretében értelmezhető.

Moszkva után a miniszterelnök Azerbajdzsánba utazott, ahol Susában vett részt a Türk Államok Szervezetének július 5–6-i ülésén. Felszólalásában Orbán Viktor megköszönte Ilham Aliyev elnöknek a meghívást a találkozóra, méltatva Aliyev erőfeszítéseit a regionális béke érdekében. Orbán figyelmeztetett az ukrajnai háború okozta globális megosztottságra, és a párbeszédet szorgalmazta a globális együttműködés helyreállítására. Kiemelte a Türk Államok Szervezetének fontosságát a Kelet–Nyugat irányú együttműködés szempontjából, valamint kitért Magyarország EU-elnökségi prioritásaira is, amelyek között kiemelt helyen szerepel a béke elérése. Az azerbajdzsáni látogatást sem kerülte el a nyugati kritika. Josep Borrell X-en közzétett közleményében hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az EU Tanácstól a TÁSZ-csúcson való részvételhez, valamint hogy utóbbi elutasít minden kísérletet az észak-ciprusi török törekvések legitimálására.

Kínában Hszi Csin-ping elnök hétfőn kijelentette, hogy az ukrajnai válság politikai rendezése és a korai tűzszünet minden fél érdeke, és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy teremtse meg a feltételeket az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen párbeszédhez és tárgyalásokhoz. Hszi ezt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való pekingi találkozóján mondta, aki hétfőn reggel érkezett a kínai fővárosba. Orbán Viktor a „Békemisszió 3.0”-val fémjelezte az eseményt.

A pekingi találkozón a két vezető mélyreható megbeszéléseket folytatott az ukrajnai válságról. Orbán tájékoztatta Hszit legutóbbi oroszországi és ukrajnai látogatásairól. Hszi elismerését fejezte ki az ukrajnai válság politikai megoldásának előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és felvázolta Kína nézeteit és javaslatait az üggyel kapcsolatban.

Hszi hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtania az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen párbeszédhez és tárgyalásokhoz. Csak akkor jöhet létre tűzszünet, ha minden nagyhatalom „inkább pozitív, mint negatív befolyást gyakorol” – mondta. Hszi elmondta, hogy Kína a maga módján aktívan elősegíti a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés megoldását segíti elő. Megállapítva, hogy Kína és Magyarország alapelvei és törekvései összhangban vannak, elmondta, hogy Kína hajlandó folytatni a kommunikációt Magyarországgal és az érintett felekkel.

Hszivel folytatott találkozóját követően Orbán az X-en azt írta, hogy Kína „kulcshatalom” az orosz–ukrán konfliktus békefeltételeinek megteremtésében. 

Ezért jöttem, hogy találkozzam Hszi elnökkel Pekingben, mindössze két hónappal hivatalos budapesti látogatása után

– írta a magyar miniszterelnök.

Magyarország július elején vette át az Európai Unió soros elnökségét. Hszi Orbánnal folytatott hétfői találkozóján reményét fejezte ki, hogy Magyarország aktív szerepet vállal majd Kína és az EU közötti kapcsolatok egészséges és stabil fejlődésének előmozdításában és a köztük lévő pozitív kölcsönhatások kialakításában. Jövőre lesz a Kína és az EU közötti diplomáciai kapcsolatok felépítésének 50. évfordulója. Hszi azt is hangsúlyozta, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségűek és globális befolyással bírnak, ezért „stabilan és egészségesen kell tartani azokat” – majd hozzátette, hogy mindkét félnek együtt kell működnie a globális kihívások kezelésében.

A kétoldalú kapcsolatokról Hszi elmondta, hogy Kína tovább mélyíti a reformot, elősegíti a magas színvonalú fejlődést és előmozdítja a magas szintű nyitást, ami új lehetőségeket és lendületet ad a Kína és Magyarország közötti együttműködésnek. A két ország közötti magas szintű eszmecserék fenntartását, a politikai kölcsönös bizalom elmélyítését, valamint a stratégiai kommunikáció és koordináció fokozását szorgalmazta.

Mindkét országnak továbbra is határozottan támogatnia kell egymást, meg kell erősítenie a gyakorlati együttműködést a különböző területeken, és aktívan részt kell vennie az Egy övezet, egy út kezdeményezés magas színvonalú fejlesztésében – mondta Hszi.

Orbán Hszi májusi magyarországi állami látogatására emlékeztetve kijelentette, hogy országa a Kínával való együttműködés erősítését szorgalmazza, és ellenzi a „kis körök” kialakítását és a blokkosodást. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország hajlandó megragadni az EU soros elnökségének lehetőségét, hogy aktívan elősegítse az EU és Kína közötti kapcsolatok szilárd fejlődését, majd megjegyezte, hogy Kína világbékét akar, és egy sor fontos, konstruktív kezdeményezést terjesztett elő a viharos nemzetközi helyzet közepette. Orbán Viktor szerint Kína gyakorlati lépésekkel demonstrálta, hogy fontos stabilizátor a világbéke előmozdításában és Magyarország nagyra értékeli és értékeli Kína szerepét és befolyását a globális ügyekben, és hajlandó szorosan fenntartani a stratégiai kommunikációt és együttműködést Kínával.

Orbán kínai látogatására azután került sor, hogy Magyarország átvette az EU soros elnökségét. A Kína és az EU között – például az elektromos járművek terén – fennálló különbségek közepette ez a látogatás racionális és pragmatikus hangot tükröz Európában – jegyezték meg a szakértők.

Közel-Kelet

A legnagyobb arab hírszolgáltatók, mint például az Al Arabiya vagy az Al Jazeera is beszámoltak Orbán Viktor békekörútjáról. A katari Al Jazeera szerint Orbán feldühítette Európát és Ukrajnát azzal, hogy Moszkvában találkozott Putyinnal. Leírták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egy olyan moszkvai látogatás során, amelyet Kijev bírált, az Európai Unió szerint pedig azzal fenyegetett, hogy gyengíti a blokk álláspontját a konfliktussal kapcsolatban. Hozzátették, hogy Putyin azt mondta Orbánnak, hogy „Ukrajnának gyakorlatilag meg kell adnia magát, ha békét akar”.

Az arab lapok kitértek arra, hogy a látogatásra néhány nappal azután került sor, hogy Magyarország átvette az EU soros elnökségét, és Putyin azt kérte Orbántól, hogy ismertesse „az európai partnerek álláspontját” Ukrajnával kapcsolatban.

A szaúdi kötődésű Al Arabiya pedig leírta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök elárulta, a pénteki moszkvai látogatásának előkészületei teljes titokban zajlottak. Hozzátették, hogy minden kommunikációt megfigyelnek a „nagyok”, ezért törekedtek a nyilvánosság kerülésére.

Az arab sajtóorgánum hangsúlyozta azt is, hogy Orbán megkérdezte Putyint, mit gondol „a rövid távú tűzszünet lehetőségéről a valódi tárgyalások megkezdése előtt”, mire az azt válaszolta, hogy „nem optimista” ebben a kérdésben.

Az Al Arabiya szerint Orbán Viktor egy Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen már tett ilyen javaslatot, de az ukrán államfő elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy a helyzetet az orosz erők kihasználhatják.

A szaúdi lap emellett leírta, hogy a magyar miniszterelnök látogatását egyes uniós vezetők élesen bírálták. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az igazságos és tartós békéhez vezető utat Ukrajnában csak a 27 tagú Európai Unió tagállamainak egysége és elszántsága fogja kikövezni.

Közép-Ázsia

A Türk Államok Szervezetének susai csúcstalálkozóját a közép-ázsiai online és nyomtatott, valamint a kormányközeli és ellenzéki média is jelentős figyelemmel kísérte, mivel az esemény a régió országai számára egy kiemelt jelentőségű platform. A közép-ázsiai média emellett fokozott figyelmet fordított a csúcstalálkozó témájának is, ami a Fenntartható jövő építése a közlekedési kapcsolatok és az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén nevet viselte.

A közép-ázsiai regionális média mindamellett, hogy részletesen beszámolt az ülésen részt vevő országok vezetőnek jelenlétéről és céljairól külön tényként kezelte azt, hogy az azerbajdzsáni találkozón Ilham Aliyev azeri, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Savkat Mirzijojev üzbég, Szadir Zsaparov kirgizi elnök, Cevdet Yilmaz, Törökország alelnöke, Omur Kubanaliev a szervezet főtitkára, valamint az Tatar Ersin, Észak-Ciprus elnöke mellett (a szervezetben megfigyelői státusszal rendelkezik) és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és egyben az Európai Tanács soros elnöke személyesen vett részt.

A susai csúcstalálkozó annak ellenére fontos szerepet kapott a közép-ázsiai médiában, hogy néhány nappal korábban Asztana adott otthont a Sanghaji Együttműködési Szervezet 24. csúcstalálkozójának, amely regionális és globális szinten szintén meghatározó esemény volt a régió jövőjével kapcsolatban.

Ugyanakkor, a magyar miniszterelnöknek a Kijevbe, majd Moszkvába és Pekingbe való látogatásával kapcsolatban a közép-ázsiai média az orosz, német vagy angolszász médiában megfogalmazott szempontokat vette át.

Kelet-Ázsia

A kínai médiában alapvetően pozitívan kommentálták Orbán Viktor látogatásait és elismerően vélekedtek arról, hogy ezek a látogatások elősegíthetik a békefolyamatokat. A japán és dél-koreai médiumok beszámoltak a látogatásokról, de csak tényszerűen, különösebb értékeléseket nem fűztek hozzá.

Délkelet-Ázsia

Délkelet-Ázsia országainak kormányai formálisan nem reagáltak a magyar miniszterelnök eurázsiai körútjára, a délkelet-ázsiai sajtójóorgánumok pedig – függetlenül attól, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek – az általánosnál mélyrehatóbban nem foglalkoztak a magyar kormányfő Ukrajnában, Oroszországban, Azerbajdzsánban és Kínában tett látogatásaival. A kijevi, a moszkvai és a pekingi vizitek hírként ugyan többnyire megjelentek a vezető hírportálok külpolitikai rovataiban, adott esetben a soros magyar EU-elnökség, a washingtoni NATO-csúcs és/vagy az ukrajnai háború kontextusait is kiemelve, de jellemzően ezen cikkek az angol, orosz és kínai nyelvű nemzetközi médiából átvett hírek átiratai, összegzései, véleménycikkei voltak.

A délkelet-ázsiai médiatermékek világpolitikai híreit alapvetően ugyanis a brit és a francia törvényhozási választások kimenetele, a Joe Biden amerikai elnök elnökjelöltsége körüli nyilvános pártviták, illetve a muszlim többségű országokban a gázai háború dominálták. A kijevi és a moszkvai látogatás kapcsán a délkelet-ázsiai híradások jellemzően a magyar, az ukrán, az orosz és a nyugati szempontokat és reakciókat is szemlézték, kiemelve, hogy a magyar „békemisszió” Oroszország és Kína elismerése ellenére sem az Európai Bizottság, sem Ukrajna felhatalmazásával nem rendelkezett.

A pekingi vizit tekintetében a beszámolók jellemzően hangsúlyozták, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a magyar miniszterelnökkel folytatott találkozóján felszólította a világhatalmakat, hogy segítsék Oroszországot és Ukrajnát a közvetlen párbeszéd és tárgyalások folytatásában. Az ukrán válságról folytatott részletes megbeszéléseik során Hszi méltatta Orbán Viktor „az ukrán válság politikai megoldására tett erőfeszítéseit”. 

Most az a prioritás, hogy biztosítsuk, hogy nem kerül sor a harctér kiterjesztésére, a harcok eszkalálódására és provokációra egyik fél részéről sem, és hogy a feszültségek mielőbbi enyhítésén dolgozzunk

– fogalmazott. Hszi szintén kifejtette, hogy a mielőbbi tűzszünet és annak politikai rendezése minden fél érdeke.

Összességében elmondható, hogy a magyar kormányfő eurázsiai körútjával meghatározóan nem foglalkozott a délkelet-ázsiai média, nem kísérték kiemelt figyelemmel, helyi tudósításokat nem közöltek a témában. Az időszakban a regionális nyomtatott és online sajtó jobban fókuszált az említett globális fejlemények mellett a regionális és a belpolitikai eseményekre.

Dél-Ázsia

A dél-ázsiai sajtóban Orbán Viktor útja nem foglalt el központi helyet, Indiában és Pakisztánban is többnyire csupán a külföldi hírügynökségektől átvett fontosabb tényeket közölte a média. Ennek a lényege, hogy a magyar miniszterelnök moszkvai útja az EU rosszallását váltotta ki, miközben az orosz vezetés nagyra értékelte Orbán Viktor erőfeszítéseit a béke érdekében. Ugyanakkor az indiai sajtó azt is kiemelte, hogy habár a magyar kormányfő önálló kezdeményezései, ha nem is tetszenek Brüsszelnek, az uniós intézmények vagy a tagállamok nem sokat tehetnek azontúl, hogy nyilvánosan megdorgálják Budapestet vagy elutasító megjegyzéseket tesznek.

A pakisztáni sajtóban Orbán Viktor kínai útja részesült nagyobb figyelemben, melynek során a miniszterelnök tájékoztatta Hszit a közelmúltban tett ukrajnai és oroszországi látogatásairól. Hszi pedig elismerését fejezte ki Orbán Viktornak a válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseiért, hangsúlyozva, hogy a mielőbbi tűzszünet és a kérdés politikai rendezése mindenki érdeke – olvasható az elemzésben.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalásuk után tartott moszkvai sajtótájékoztatón 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.