A tájékoztatás szerint a lelőtt rakéta harci része behatolt a talajba. A gárda tűzszerészei a kazettás lövedékből eltávolított robbanóelemeket a helyszínen detonációval megsemmisítették.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden, miután felkereste a Kurcsatovban működő erőművet, ahol megmutatták neki a korábbi dróntámadások nyomait, kijelentette, hogy a létesítménynél „fennáll egy nukleáris incidens veszélye”.
„Egészében véve az a tény, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre harci cselekmények zajlanak, nagy aggályokat és nyugtalanságot kelt a biztonsági rendszerrel kapcsolatban” – tette hozzá.
Leszögezte: egy atomerőmű semmilyen körülmények között sem lehet katonai akció célpontja, és egyik fél sem használhatja fel katonai célokra. Hangsúlyozta, hogy egy erőmű biztonsági rendszereinek minden körülmények között teljes mértékben működőképesnek kell lenniük. Megállapította, hogy a kurszki erőmű „a normálishoz nagyon közeli üzemmódban működik”.
„A kurszki és a csernobili atomerőművet összevetni és egyenlőségjelet tenni közéjük szerintem túlzás. De azonos típusú reaktorokról beszélünk, amelyeket nem láttak el különleges védelemmel, és ez nagyon fontos. Ha bármilyen külső behatás éri a magot, amikor üzemanyag van benne, a következmények rendkívül súlyosak lesznek. Nem azt mondom, hogy ez egy második Csernobil lesz, hanem azt, hogy a következmények nagyon súlyosak lesznek” – mondta Grossi az RBK című lapnak.
Rámutatott: a kurszki atomerőmű esetében más a helyzet, mint például a zaporizzsjai vagy egyéb, más típusú reaktorokkal üzemelő erőművekében. Ezeket speciális kupola védi, amely „egy lezuhanó repülőgép becsapódását is kibírja”.
„Grossi látta az erőműre mért dróncsapások eredményét, felmérte, hogy ezek a csapások milyen fenyegetést jelenthetnek, és milyen potenciális veszélyt jelentenek, amely jelenleg is fennáll” – jelentette ki szerdán újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nyilvánvaló okokból a NAÜ arra hivatkozik, nincs felhatalmazása arra, hogy kijelentse, kik a felelősek ezekért a csapásokért, de itt minden annyira nyilvánvaló, hogy természetesen nincsenek kérdések ebben a vonatkozásban. Az ukrán fél bűnössége a nukleáris veszély szításában több mint nyilvánvaló” – tette hozzá.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán a Szputnyik állami hírrádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha a NAÜ objektívebben és világosabban fejtené ki álláspontját. Mint mondta, a tényszerűségre „egyetlen konkrét céllal” lenne szükség: „a biztonság szavatolására és egy olyan katasztrofális forgatókönyv kialakulásának megakadályozására, amely felé a kijevi rezsim mindenkit sodor”.
Zaharova azt hangoztatta, hogy fokozatosan és szisztematikusan kialakított „rendszerszintű problémáról” van szó, mert a Nyugat arra törekszik, hogy elhallgattassa a hasonló nemzetközi szervezetek alkalmazottait, „megakadályozva őket abban, hogy elmondják az igazságot, és megerősítsék a tényeket”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelentette be, hogy Ukrajna megkísérelt dróncsapást mérni a kurszki atomerőműre.
Borítókép: Az orosz állami nukleáris ügynökség, a Roszatom által 2024. augusztus 27-én kiadott képen Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a Kurszki Atomerőműben (fotó: AFP)
