Az Európai Unió csádi és közép-afrikai köztársasági erői (Eufor Chad and the Central African Republic, a franciák után Eufor Tchad/RCA) az Európai Unió 2007 végén engedélyezett csádi és közép-afrikai köztársasági (CAR) missziója volt. Erről írt az X-en közzétett elemzésében a Tűzfalcsoport.
Mint fogalmaznak: Az uniós hadtest létszámát 4300 főre hirdették meg, ebből 3700 főt a műveleti területen helyeztek el, továbbá egy hatszáz fős stratégiai tartalékot állomásoztattak Európában.
Az európai uniós erők megbízatása többek között az volt, hogy lehetőségeik és működési területük keretein belül minden szükséges intézkedést megtegyenek Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén a polgári lakosság védelme, a humanitárius segélyek eljuttatásának megkönnyítése és az ENSZ személyi állományának biztonsága érdekében.
Az Eufor Chad kapcsán néhány éve a svéd hadsereg hivatalos oldalán azt lehetett olvasni, hogy a „humanitárius helyzet Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén továbbra is súlyos, és továbbra is sürgős a széles körű nemzetközi támogatás szükségessége. A tervezett műveleti területen összesen mintegy ötszázezer menekült és egyéb lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy tartózkodik”.
A The Institute of Studies on Conflicts and Humanitarian Action (IECAH) akkor feltette a kérdést, hogy „Helyénvaló-e az EU katonai művelete Csádban?” A kritikai megjegyzések ellenére a rangos szervezet arra jutott, hogy „Eufor csádi missziója pozitív hatással volt a biztonsági feltételek javulására számos civil számára, ezért a szélsőséges körülmények között tevékenykedő európai csapatok érdemei nem kérdőjeleződnek meg”.
A közelmúltban Radosław Sikorski és Mahamat Saleh Annadif folytattak telefonbeszélgetést. Lengyelország és Csád külügyminiszterei röviden számba vették a kétoldalú kapcsolatokat is, hangsúlyozva a lengyel kontinens részvételét az Eufor csádi missziójában (2008–2009), és kifejezve érdeklődésüket a nemzetközi szervezeteken belüli párbeszéd iránt.
A lengyel külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy Lengyelország stabil és megbízható partnerként értékeli Csádot, különösen a Száhel-övezet nehéz nemzetközi környezetét tekintve.
Tavaly októberben pedig a Le Monde arról számolt be, hogy a „francia hadsereg Nigerből kiszorulva Csádba menekül, Párizs utolsó szövetségeséhez a Száhel-övezetben. Miközben Emmanuel Macron és Mahamat Idriss Déby elnök látszólag jó viszonyban van, egyre többen elítélik a francia jelenlétet N’Djamenában.”
Borítókép: Ír katonák a dél-csádi Gozbeida táborban 2009. március 12-én (Fotó: AFP)
