– Az nem volt meglepő a számunkra, hogy a néppárt ellenjelöltet indít, mert hasonlóképpen cselekedtek az egyébként Patriótáknak járó más tisztségekkel kapcsolatosan is, szinte kivétel nélkül minden szakbizottságban indítottak ellenjelöltet azokra az elnöki és alelnöki tisztségekre, amelyek az úgynevezett D’Hondt-módszer alapján kiszámítva, illetve a parlamenti szokásrend alapján is a mi frakciónknak jártak volna. Azt viszont megdöbbenve vettem tudomásul, hogy épp a Magyar Péter-vezette Tiszta Párt tagja, Dávid Dóra volt az, aki a néppárt nevében előterjesztette az ellenjelölt javaslatát – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Vicsek Annamária.
Bárki megtehette volna ezt a jelen lévő néppárti képviselők közül. De pont egy magyar képviselőtől nem vártam volna, hogy magyar ellen állít más jelöltet, egy görög képviselőt
– tette hozzá a képviselő.
– Pedig vajdasági származásomból adódóan talán pont ez a legfontosabb európai parlamenti küldöttség. Az utóbbi tíz évben elődöm, Deli Andor is ennek a delegációnak volt a tagja. Most, ebben a mandátumban, a Patrióták Európáért frakció mint az EP harmadik legnagyobb frakciója jelölhette a második alelnököt a Szerbia-delegációba. A Fidesz javaslatára a patrióták engem terjesztettek fel erre a pozícióra, azonban a többség a Európai Néppárt ellenjelöltjét választotta meg e tisztségre. Ezzel a Tisza aktívan hozzájárult annak a megakadályozásához, hogy magyar képviselőt válasszanak egy fontos EP-béli tisztségre.
Vicsek Annamária arra a kérdésre , hogy mi a véleménye a „cordon sanitaire” jelenségről, amely láthatólag még mindig érvényben van a patriótákkal szemben, és lépten-nyomon megpróbálják megakadályozni a tevékenységüket, elmondta, hogy most ismét bebizonyosodott, hogy továbbra is jelen van ez a korlátozó magatartás.
A demokrácia fontosságát hirdetik, de csak akkor fontos a demokrácia, ha az ő érdeküket szolgálja. Ugyanazon képviselők gátolják meg, hogy a patrióták elfoglalják a nekik járó pozíciókat, akiknek a brüsszeli politikai tevékenysége abból áll, hogy Magyarországot, vagy éppen Szerbiát támadják a demokráciát és jogállamiságot követelve rajtunk
– mondta el a képviselő.
– A sok évtizedes európai parlamenti szokásjog és az EP ügyrendje szerint minden frakciónak meg kell kapnia a nagysága szerint neki járó vezetőségi helyeket. Ezzel szemben az Európai Parlament balliberális többsége nem szavazza meg a patriótáknak járó helyeket. Magyarországon és Szerbiában ilyen nincs. Ott az ellenzéki pártok is megkapják a nekik járó helyeket a parlament vezető testületében, bizottságaiban, küldöttségeiben. A „cordon sanitaire” szerintem a demokrácia megcsúfolása pont az az intézmény által, amely magát a demokrácia házának tekinti.
Vicsek Annamária kifejtette azt is, hogy miért fontos, hogy a vajdasági magyarok érdekeit egy olyan személy képviselje minden szinten, aki ahhoz a közösséghez tartozik.
–Úgy gondolom, hogy minden közösség és célcsoport esetében érvényes, hogy az tudja a legjobban képviselni az érdekeit, aki maga is közülük való, hiszen nem külsősként tud, esetleg olvasott, hallott, tanult a létéről, szokásairól, gondjairól, problémáiról, hanem megélte és megtapasztalta azokat.
Nemcsak vajdasági magyarként éltem/élem az életemet, hanem politikusként több mint tíz éve tevékenyen részt vállaltam a vajdasági magyar közösség építésében, erősítésében, sőt nyolc évig oktatási államtitkárként aktív részese voltam a kisebbségi cselekvési terv megvalósításának, ami Szerbia EU-s csatlakozásának egyik fontos eleme. Ezt a tapasztalatot tudnám, szeretném kamatoztatni az Európai Parlament Szerbia-küldöttségben is
– hangsúlyozta.
– Magyarország kormánya határozottan támogatja Szerbia mielőbbi európai uniós tagságát, hiszen ez nemcsak Szerbia és a nyugat-balkáni térség érdeke, de az egész Európai Unióé is. Fideszes képviselőtársaimmal azért fogunk dolgozni, hogy az ország, így a vajdasági magyarok is mielőbb az EU része legyen. Ennek egyik fontos eleme az Európai Parlament Szerbia-küldöttségében való tagságom.
A politikus azt is elárulta milyen eszközökkel harcolhat az Európai Parlament a kisebbségi jogok betartásáért, mint például az őshonos nemzeti kisebbségek jogai.
Sajnos amikor Brüsszelben a kisebbségi jogokról beszélnek, akkor nem az őshonos nemzeti kisebbségekre gondolnak, hanem a szexuális kisebbségekre vagy a migránsokra, esetleg a romákra. A mi feladatunk az, hogy hangot adjunk az őshonos nemzeti kisebbségeknek, ennek egyik platformja az Európai Parlamenten belül az egyébként hosszú múltra visszatekintő kisebbségi munkacsoport
– mondta Vicsek Annamária.
– Ami Szerbiában, vagy éppen az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogait illeti, az éves országjelentésekben tudunk megfogalmazni dicséreteket, esetleg aggályokat és rámutatni azon pontokra, ahol javulásra, fejlődésre lehet szükség. A Szerbiában élő kisebbségek jogai terén a térség más országaihoz képest jól állunk, azonban mindig van hová fejlődni, európai parlamenti képviselőként pedig az éves Szerbia–országjelentésre benyújtott módosító indítványokkal tudom befolyásolni a szöveget, ezáltal pedig remélhetőleg a helyzetet is.
Borítókép: Vicsek Annamária (Forrás: Facebook)
