– A sok évtizedes európai parlamenti szokásjog és az EP ügyrendje szerint minden frakciónak meg kell kapnia a nagysága szerint neki járó vezetőségi helyeket. Ezzel szemben az Európai Parlament balliberális többsége nem szavazza meg a patriótáknak járó helyeket. Magyarországon és Szerbiában ilyen nincs. Ott az ellenzéki pártok is megkapják a nekik járó helyeket a parlament vezető testületében, bizottságaiban, küldöttségeiben. A „cordon sanitaire” szerintem a demokrácia megcsúfolása pont az az intézmény által, amely magát a demokrácia házának tekinti.
Vicsek Annamária kifejtette azt is, hogy miért fontos, hogy a vajdasági magyarok érdekeit egy olyan személy képviselje minden szinten, aki ahhoz a közösséghez tartozik.
–Úgy gondolom, hogy minden közösség és célcsoport esetében érvényes, hogy az tudja a legjobban képviselni az érdekeit, aki maga is közülük való, hiszen nem külsősként tud, esetleg olvasott, hallott, tanult a létéről, szokásairól, gondjairól, problémáiról, hanem megélte és megtapasztalta azokat.
Nemcsak vajdasági magyarként éltem/élem az életemet, hanem politikusként több mint tíz éve tevékenyen részt vállaltam a vajdasági magyar közösség építésében, erősítésében, sőt nyolc évig oktatási államtitkárként aktív részese voltam a kisebbségi cselekvési terv megvalósításának, ami Szerbia EU-s csatlakozásának egyik fontos eleme. Ezt a tapasztalatot tudnám, szeretném kamatoztatni az Európai Parlament Szerbia-küldöttségben is
– hangsúlyozta.
– Magyarország kormánya határozottan támogatja Szerbia mielőbbi európai uniós tagságát, hiszen ez nemcsak Szerbia és a nyugat-balkáni térség érdeke, de az egész Európai Unióé is. Fideszes képviselőtársaimmal azért fogunk dolgozni, hogy az ország, így a vajdasági magyarok is mielőbb az EU része legyen. Ennek egyik fontos eleme az Európai Parlament Szerbia-küldöttségében való tagságom.
A politikus azt is elárulta milyen eszközökkel harcolhat az Európai Parlament a kisebbségi jogok betartásáért, mint például az őshonos nemzeti kisebbségek jogai.
Sajnos amikor Brüsszelben a kisebbségi jogokról beszélnek, akkor nem az őshonos nemzeti kisebbségekre gondolnak, hanem a szexuális kisebbségekre vagy a migránsokra, esetleg a romákra. A mi feladatunk az, hogy hangot adjunk az őshonos nemzeti kisebbségeknek, ennek egyik platformja az Európai Parlamenten belül az egyébként hosszú múltra visszatekintő kisebbségi munkacsoport
– mondta Vicsek Annamária.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!