Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette szövetségi kormány szétesett. A szerda esti koalíciós válságtanács eredményeképp Olaf Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert. Olaf Scholz januárban bizalmi szavazást kíván tartani, azonban Christian Lindner, a szabaddemokraták (FDP ) vezetője a ZDF televízióban azt követelte, hogy minél gyorsabban szabaddá kell tenni az utat az új választások kiírásához, írta a Tagesschau.
Az FDP csak a Scholz-cal szembeni bizalmi szavazás után fog újra tárgyalni a Bundestagban a fontos törvényhozási projektekről.
„Gyorsan tisztázni kell a helyzetet” – mondta Marco Buschmann szabaddemokrata volt szövetségi igazságügyi miniszter.
„Németország nem engedheti meg magának, hogy húzza az időt”. És nem felelős egy olyan kormány, amely képtelen cselekedni.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány nem opció
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is az új választások mielőbbi kiírását szeretné. Merz elmondta, hogy a CDU/CSU csak akkor hajlandó tárgyalni a Scholz által bizonyos törvényhozási tervezetekhez kért támogatásról, ha Olaf Scholz kancellár bizalmi szavazást ír ki.
Addig semmilyen témáról nem fogunk tárgyalásokat folytatni a megmaradó kormánnyal.
Merz egyelőre nem látja a konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetőségét a szociáldemokrata Scholz megbuktatására.
Mai szemmel nézve ez nem lehetséges, de nem tudom, mi lesz négy hét múlva.
Merz azonban továbbra is reméli, hogy Scholz „észhez tér, és hamarabb felveti a bizalmi szavazást”, hogy ezzel szabaddá tegye az utat a közeljövőben esedékes új választások előtt.
Egy konstruktív bizalmatlansági szavazással a Bundestag többsége új választások nélkül leválthatná a kancellárt, és új kormányfőt állíthatna a helyére. Azonban még ha a CDU/CSU és az FDP együtt akarná is ezt megtenni, jelenleg mintegy 80 szavazat hiányzik a parlamentből.
Mivel a CDU számára kizárt az együttműködés az AfD-vel és a Baloldali Párttal, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pedig csak tíz szavazattal járulhatna hozzá, a többség csak akkor lenne elképzelhető, ha egyes zöldpárti képviselők átlépnének a CDU oldalára. Ez azonban jelenleg inkább elméleti lehetőség, mivel ennek valószínűsége csekély. Merz ezt egyelőre nem tartja valószínűnek, de nem zárta ki teljesen a jövőre nézve.
Matthias Miersch, a Szociáldemokrata Párt (SPD) főtitkára megvédte a jelenlegi menetrendet, és felszólította Merz-et, hogy támogassa a kisebbségi kormányt a Bundestagban a fontos törvények elfogadásában.
Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy Scholz gondos mérlegelés után a „rendezett eljárás” mellett döntött.
„Az alaptörvényt kell alkalmazni. A kancellár a történelmünk alapján maga dönt”.
Baerbock a karácsony és a szilveszter mellett nemzetközi körülményekkel is indokolta Scholz javaslatát. Az új amerikai elnök, Donald Trump például csak januárban lép hivatalba. Amíg az USA-nak most „nincs igazi, cselekvésre képes elnöke”, addig Németországnak nem kellene azonnali választások elé néznie.
