Televíziós üzenetében a kancellár súlyos vádakat fogalmazott a kisebbik koalíciós társ ellen. A súlyos vádakra az érintett is reagált: kifogásolta, hogy Scholz teljesen elzárkózott az FDP ötleteitől, azokról tárgyalni sem volt hajlandó.
Kijelentette, hogy az FDP ezentúl azért fog dolgozni, hogy egy „másik kormányban” vállaljon felelősséget.
Hogyan tovább?
Miután a kancellár elbocsátotta a pénzügyminisztert – jogilag pontosan felkérte a szövetségi elnököt, hogy bocsátsa el –, a többi FDP-s miniszter is testületileg lemondott. Volker Wissing közlekedési miniszter ellenében maradna a kormány tagja. A Bundestag őszi időszakában változó többségekkel igyekszik Scholz keresztülvinni az aktuális törvénytervezeteket, majd tiszta lappal kezdeni az új évet: 2025. január 15-én bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, melynek elvesztése után – ez már csak formalitásnak számít, hisz maga a kormánypártok is támogatni fogjak ezt, az ellenzék pedig biztosan – a szövetségi elnök feloszlatja a Bundestagot és előrehozott választásokat ír ki. Ilyen történt már 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben is.
Politikai megfigyelők a különböző határidők miatt arra számítanak, hogy a választás vélhetően 2025. március 23-án kerül megrendezésre.
A kormány nem áll nyerésre: aktuális közvéleménykutatási adatok szerint a három kormánypárt támogatottsága együttesen alig éri el a harminc százalékot, míg az ellenzéki CDU harminc százalék felett, az AfD valamivel húsz százalék alatt szerepel, az új játékos BSW pedig hat-hét százalékon áll.
Politikai válság Németországban
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!