A magyar EU–elnökség hivatalos megnyitó ünnepségsorozata méltó kezdete volt egy olyan időszaknak, amely egyszerre állt a politikai érdekérvényesítés és a kulturális értékek bemutatása jegyében.
Az eseményen bemutatásra került a MÜPA Budapest Európai örökségünk című összművészeti alkotása. A produkció Johann Sebastian Bach és Bartók Béla művein és gyűjtésein keresztül mutatta be, hogy az európai népek zenéit és táncait hogyan építették be saját művészetükbe.
Az elnökség fél éves időtartama alatt számos további kulturális eseményre és kiállításra került sor, amelyek a magyar kultúrát és történelmet hivatottak népszerűsíteni Európa-szerte. Az események között különleges figyelmet kapott az Országházról szóló kiállítás, amelyet Gál Kinga, a Fidesz EP–képviselője nyitott meg.
A tárlat az idén 120 éves magyar Parlament építészettörténetét, művészeti kincseit és kulturális jelentőségét mutatta be. Gál Kinga a megnyitón hangsúlyozta, hogy
a Parlament nem csupán Magyarország legismertebb nevezetessége, hanem a függetlenség, szuverenitás és összetartozás jelképe is.
Kiemelte, hogy az Országház otthont ad a magyar törvényhozó testület mellett a Szent Koronának, amely a magyar államiság egyik legfontosabb szimbóluma.
Egy másik kiemelkedő esemény volt a „Barna Burger: Kékvándor” című fotókiállítás, amelyet az Európai Parlamentben rendeztek meg a magyar elnökség égisze alatt. A tárlatot Győri Enikő, fideszes EP–képviselő nyitotta meg, aki méltatta Burger Barna munkásságát.
A neves fényképész, aki tragikusan korán hunyt el, tíz évvel ezelőtt gyermekkori álmát valósította meg azzal, hogy végigjárta az Országos Kéktúra 1180 kilométeres útvonalát, és közben negyvenezer fotót készített.
A kiállítás leglátványosabb képei december közepén az Európai Parlamentben voltak láthatók, és a megnyitón részt vett Burger Barna özvegye is, aki megosztotta a fotók mögött rejlő történeteket.
A kulturális értékek sorában helyet kap Aguera Zoltán, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének helyettes-szóvivője által írt „Ismeretlen Esztergom” című könyv, amelyen brüsszeli kiküldetése során is dolgozott. A kötet a város történetét dolgozza fel, különleges hangsúlyt fektetve Esztergom építészeti és történelmi érdekességeire. Aguera Zoltán szenvedélyes kutatómunkával állította össze a könyvet, amely a tudományos igényességet olvasmányos stílussal ötvözi.
A szerző a helytörténeti és építészeti érdekességek bemutatása mellett olyan kevéssé ismert történeteket is feldolgozott, mint például a bazilika XIX. századi építését övező kritikák, a Bakócz–kápolna falába vésett több száz éves graffitik, vagy Liszt Ferenc viszontagságai a bazilika felszentelése során.
A kötet célja, hogy az olvasókat mélyebb ismeretekkel gazdagítsa Esztergomról, és felkeltse az érdeklődést a város történelme iránt.
Borítókép: A magyar soros elnökség ünnepélyes megnyitója Brüsszelben (Forrás: Facebook)
