A Pentagon nyáron figyelmeztetést adott ki, de az amerikai választási kampány hevében ez kevés figyelmet kapott: a hidegháborút követő nukleáris de-eszkaláció korszaka véget ért – jelentette ki egy közleményben az amerikai védelmi tárca, amely szerint egy új nukleáris korszakban vagyunk. A minisztérium arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy bővítette a nukleáris elrettentési képességeket, például a nukleáris meghajtású tengeralattjárók műveleti készenlétének növelésével – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Washington továbbra is éber. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti status quo, amely a Szovjetunió összeomlása után is érvényben volt, mára elavult. Más hatalmak is beszálltak a nukleáris fegyverekért folytatott versenybe, és rendületlenül fegyverkeznek. Az Egyesült Államok most először találja magát potenciális konfrontációban egynél több nukleáris hatalommal – ráadásul egy olyan időszakban, amikor a globális közösség a fegyverzetellenőrzés végét látja.
Most olyan világban élünk, amelyben számos olyan nukleáris versenytárssal állunk szemben, amelyek bővítik, diverzifikálják és modernizálják nukleáris arzenáljukat, és amelyek sajnos szintén a nukleáris fegyverek szerepét tekintik a nemzetbiztonsági stratégiájukban a legfontosabbnak
– magyarázta tavaly Richard Johnson, a Pentagon képviselője az amerikai kormány álláspontját. Ezért fontolgatta nukleáris stratégiájának kiigazítását. Oroszország nem sokkal korábban ugyanezt tette. Sok szakértő szerint jelenleg nem az orosz–ukrán háború jelenti a legnagyobb kockázatot, sokkal inkább a feltörekvő új szereplők és érdekeik növekvő összefonódása.
„Magának az ukrajnai nukleáris eszkalációnak a kockázata jelenleg viszonylag alacsony” – mondja James Acton, a washingtoni Carnegie Alapítvány nukleáris politikai programjának társigazgatója. Világszerte azonban a nukleáris háború kockázata magasabb, mint a hidegháború vége óta bármikor – és tovább növekszik. „A világ veszélyes úton halad” – tette hozzá.
Az ázsiai államok is felfegyverkeznek
Oroszország mellett Észak-Korea is a figyelem középpontjába került az utóbbi időszakban. Az ország védelmi paktumot kötött Oroszországgal, és katonákat küldött Ukrajnába. Az amerikai kormány becslései szerint tízezer észak-koreai harcolhat Oroszország oldalán, többek között a frontvonalon.
Cserébe Kim Dzsongun támogatást remélhet a védelmi ágazatban. És ezáltal olyan erőforrásokat, amelyeket nukleáris fegyverprogramja továbbfejlesztésére használhat. A stockholmi Sipri békeintézet becslései szerint az önjelölt atomhatalom már több mint ötven nukleáris robbanófejjel és további atomfegyverek építéséhez szükséges anyaggal rendelkezik.
Az ország ukrajnai háborúba való belépésével a Nyugat törekvései, hogy megfékezze Észak-Korea nukleáris képességeit, még kevésbé érhetnek célt – figyelmeztetnek a szakértők, akik szerint Észak-Korea és Oroszország, valamint Kína egymáshoz való közeledése valószínűtlenné teszi, hogy Phenjan belátható időn belül tárgyalni fog a Nyugattal nukleáris programjának korlátozásáról.
