Az AfD lehet a Bundestagban a blokkoló kisebbség

A mérések alapján biztosra vehető, hogy a CDU/CSU fogja megnyerni a hétvégi német választásokat. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban a vélhetően alulmért AfD meglepetést okozhat, illetve a kisebb pártok bejutása többes koalícióra kényszerítheti a kereszténydemokratákat.

A Reichstag épülete Berlinben Fotó: Michael Nguyen Forrás: NurPhoto/AFP

A szociáldemokrata, zöldpárti és szabad demokrata Scholz-kormány bukása után Németországban vasárnap szövetségi választások lesznek. Európában ez lehet a legfontosabb választás, mivel Németország az Európai Unió legnépesebb, gazdaságilag legnagyobb és politikailag legerősebb állama.

A német Bundestagnak otthont adó Reichstag épülete (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP Fabian Sommer)

Mára Németország több mint 83 milliós lakosságának immár egynegyede (!) bevándorló, illetve bevándorló-hátterű személy, és ez az arány évről évre nő. Az egykor oly fényesen csillogó német gazdaság két éve recesszióban van, és a szakértők idén sem jeleznek érdemi növekedést.

Az erőviszonyok a többi párt által politikai karanténba zárt jobboldali, migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentős előretörését mutatják, melynek az elhibázott migrációs politika és az ezzel járó brutális terror- és bűncselekményhullám is jelentősen megágyazott.

A jelenlegi ellenzék két legnagyobb politikai ereje, a kereszténydemokrata CDU/CSU és az AfD a közvélemény-kutatások és előrejelzések szerint együtt megkaphatja a szavazatok, s így a Bundestag-képviselői helyek több mint a felét, vagyis akár együtt is kormányozhatnának, azonban mégsem várható jobboldali kormány Berlinben. A német pártok egyesült erővel tűzfalat húztak az AfD elé/köré, egyikük sem hajlandó együttműködni vele, hiába végzett az első, illetve a második helyen a múlt őszi tartományi választásokon.

Az AfD-vel való koalíciót Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje többször is kategorikusan kizárta.

Olaf Scholz és Friedrich Merz kancellárjelölti vitája (Fotó: AFP)

A közvélemény-kutatások szerint lényegében biztosra vehető, hogy a CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merz vezetésével fog nyerni a német választásokon. Számukra az a fontos, hogy a lélektani harminc százalékos határt elérjék

– mondta el lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Mint mondta,

Ha harminc százalék alá esne a CDU, akkor az már azt jelentheti, hogy egynél több koalíciós partnerre lehet szükségük. Merz előzetesen a szociáldemokratákra és a zöldekre tekint partnerként, az AfD-vel való együttműködést már többször kategorikusan kizárta.

Stefán Csaba (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A koalíciós kényszer a CDU számára attól is függ, hogy az a három kisebb párt, amelyek az ötszázalékos bejutási küszöb határán vannak, a Die Linke, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a szabad demokrata FDP, bejutnak-e a parlamentbe vagy nem, mutatott rá a szakértő.

Ha ezekből legalább kettő átlépi az ötszázalékos küszöböt, akkor nehezebb a helyzet a kereszténydemokraták számára, mert könnyen megtörténhet, hogy két koalíciós partnerre is szükségük lesz

– fogalmazott. 

A szakértő szerint az AfD-t a közvélemény-kutatók húsz százalék körül mérik, ez azonban nem mérvadó, hiszen az látható, hogy a jobboldali pártokat világszerte alulmérik. Akár 24 százalékra is felmehet, a szociáldemokraták pedig a mért 15 százalék alá is eshetnek. 

Minél rosszabb eredményt ér el a szociáldemokrata párt, annál kevésbé lesznek hajlandók másodhegedűsek lenni egy Friedrich Merz vezette kormányban, mondta Stefán Csaba.

Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) felszólal egy választási kampányrendezvényen Oldenburgban (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP Sina Schuldt)

Az SPD nem szeretne eljelentéktelenedni egy nála sokkal nagyobb partner mellett, illetve Olaf Scholz is azt nyilatkozta, hogy amennyiben nem lesz kancellár, le fog mondani a párt éléről. Németország legnépszerűbb politikusa, Boris Pistorius jelenlegi védelmi miniszter neve is többször felmerült, de itt az látható, hogy a párt vezető politikusai sokkal jobboldalibbak, mint a szavazóik, így más kerülhet később esetleg képbe

– emelte ki. 

Mi várható az AfD kapcsán?

A szakértő arról is beszélt, hogy két dolog kellene, hogy az osztráknál egyébként sokkal szigorúbb tűzfal az AfD körül leomoljon. 

Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökének és kancellárjelöltjének, Alice Weidelnek a portréja egy kampányplakáton (Fotó: AFP/Ina Fassbender)

Az egyik az, hogy megnyerik a választásokat, erre jelenleg nincs esély. Arra viszont igen, hogyha brutálisan túlnyerik magukat – amihez 25 százaléknál is több kellene –, akkor a blokkoló kisebbséget megszereznék.

– Ez a gyakorlatban a kétharmados törvények elfogadását akadályozná meg, ilyen többek között az a baloldali pártok által szorgalmazott adósságfék kérdése is, ami lehetővé tenné a német gazdaság hitelezését, de ehhez az alkotmányt kellene módosítani, amit az AfD kategorikusan elutasít – összegezte Stefán Csaba.

Borítókép: A Reichstag épülete Berlinben (Fotó: NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)