A szociáldemokrata, zöldpárti és szabad demokrata Scholz-kormány bukása után Németországban vasárnap szövetségi választások lesznek. Európában ez lehet a legfontosabb választás, mivel Németország az Európai Unió legnépesebb, gazdaságilag legnagyobb és politikailag legerősebb állama.
Mára Németország több mint 83 milliós lakosságának immár egynegyede (!) bevándorló, illetve bevándorló-hátterű személy, és ez az arány évről évre nő. Az egykor oly fényesen csillogó német gazdaság két éve recesszióban van, és a szakértők idén sem jeleznek érdemi növekedést.
Az erőviszonyok a többi párt által politikai karanténba zárt jobboldali, migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentős előretörését mutatják, melynek az elhibázott migrációs politika és az ezzel járó brutális terror- és bűncselekményhullám is jelentősen megágyazott.
A jelenlegi ellenzék két legnagyobb politikai ereje, a kereszténydemokrata CDU/CSU és az AfD a közvélemény-kutatások és előrejelzések szerint együtt megkaphatja a szavazatok, s így a Bundestag-képviselői helyek több mint a felét, vagyis akár együtt is kormányozhatnának, azonban mégsem várható jobboldali kormány Berlinben. A német pártok egyesült erővel tűzfalat húztak az AfD elé/köré, egyikük sem hajlandó együttműködni vele, hiába végzett az első, illetve a második helyen a múlt őszi tartományi választásokon.
Az AfD-vel való koalíciót Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje többször is kategorikusan kizárta.
A közvélemény-kutatások szerint lényegében biztosra vehető, hogy a CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merz vezetésével fog nyerni a német választásokon. Számukra az a fontos, hogy a lélektani harminc százalékos határt elérjék
– mondta el lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Mint mondta,
Ha harminc százalék alá esne a CDU, akkor az már azt jelentheti, hogy egynél több koalíciós partnerre lehet szükségük. Merz előzetesen a szociáldemokratákra és a zöldekre tekint partnerként, az AfD-vel való együttműködést már többször kategorikusan kizárta.
A koalíciós kényszer a CDU számára attól is függ, hogy az a három kisebb párt, amelyek az ötszázalékos bejutási küszöb határán vannak, a Die Linke, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a szabad demokrata FDP, bejutnak-e a parlamentbe vagy nem, mutatott rá a szakértő.
Ha ezekből legalább kettő átlépi az ötszázalékos küszöböt, akkor nehezebb a helyzet a kereszténydemokraták számára, mert könnyen megtörténhet, hogy két koalíciós partnerre is szükségük lesz
– fogalmazott.
A szakértő szerint az AfD-t a közvélemény-kutatók húsz százalék körül mérik, ez azonban nem mérvadó, hiszen az látható, hogy a jobboldali pártokat világszerte alulmérik. Akár 24 százalékra is felmehet, a szociáldemokraták pedig a mért 15 százalék alá is eshetnek.
Minél rosszabb eredményt ér el a szociáldemokrata párt, annál kevésbé lesznek hajlandók másodhegedűsek lenni egy Friedrich Merz vezette kormányban, mondta Stefán Csaba.
Az SPD nem szeretne eljelentéktelenedni egy nála sokkal nagyobb partner mellett, illetve Olaf Scholz is azt nyilatkozta, hogy amennyiben nem lesz kancellár, le fog mondani a párt éléről. Németország legnépszerűbb politikusa, Boris Pistorius jelenlegi védelmi miniszter neve is többször felmerült, de itt az látható, hogy a párt vezető politikusai sokkal jobboldalibbak, mint a szavazóik, így más kerülhet később esetleg képbe
– emelte ki.
Mi várható az AfD kapcsán?
A szakértő arról is beszélt, hogy két dolog kellene, hogy az osztráknál egyébként sokkal szigorúbb tűzfal az AfD körül leomoljon.
Az egyik az, hogy megnyerik a választásokat, erre jelenleg nincs esély. Arra viszont igen, hogyha brutálisan túlnyerik magukat – amihez 25 százaléknál is több kellene –, akkor a blokkoló kisebbséget megszereznék.
– Ez a gyakorlatban a kétharmados törvények elfogadását akadályozná meg, ilyen többek között az a baloldali pártok által szorgalmazott adósságfék kérdése is, ami lehetővé tenné a német gazdaság hitelezését, de ehhez az alkotmányt kellene módosítani, amit az AfD kategorikusan elutasít – összegezte Stefán Csaba.
