A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetésével – valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának partneri szerepvállalásával – 2025. január 1-jén vette kezdetét a Planning4U névre keresztelt EU-s projekt megvalósítása a „Partnerség határok nélkül” jelmondat mentén.
![Határon átnyúló együttműködés erősödik a régióban](https://cdn.magyarnemzet.hu/2025/02/sS-mdmYJhMaMaUfzzM9fyFP3lhrdBQ5t3NY1eq1R0ww/fit/1086/700/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM4ZTZmYTFiOWM0MzRmNjFhYjYxZDdkMjVhYjhjYWNk.png)
Forrás: NSKI
Az orosz–ukrán háború – térséget érintő – társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálatára, az ukrajnai közigazgatási reform következményeire, a határ menti régió fejlesztési irányvonalainak kijelölésére és a határokon átnyúló együttműködések ösztönzésére fókuszáló kezdeményezés az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2021–2027 program társfinanszírozásával (a teljes uniós hozzájárulás összege: 600 327,63 EUR) valósul meg a projekt 2026. december 31-i zárásáig.
Határon átnyúló együttműködés az új kihívásokra válaszul
A Planning4U a magyar–román–ukrán határrégió, s különösen annak kárpátaljai kistérségeit célozza. A háború következtében Kárpátalja Ukrajnán belüli szerepe jelentős mértékben felértékelődött, hiszen – annak legnyugatibb megyéjeként – az ország legbiztonságosabb régiójává vált. Kárpátalja a konfliktus kirobbanása óta eltelt három évben nagyfokú társadalmi-gazdasági átalakuláson ment keresztül, így – többek között – erőteljes migrációs folyamatok jellemezték, számos belső-ukrajnai vállalat helyezte át ide székhelyét, illetve gyártását, termelését, melynek köszönhetően gazdasága – terepi tapasztalatok alapján és az országos tendenciákkal ellentétben – növekedési pályára állt. A régió mára – nemcsak földrajzi értelemben – Ukrajna Nyugat-kapujává vált.
Mindezzel együtt elmondható, hogy a projektben érintett határ menti területek a három érintett ország perifériáján helyezkednek el. Környezeti és társadalmi feltételeik – a fizikai határoktól függetlenül – nagyon hasonlóak, melyek erősítik egymásrautaltságukat.
A közelmúltbeli ukrajnai közigazgatási reform előírja, hogy az újonnan alakult kistérségi önkormányzatoknak – az állami és megyei tervdokumentumokhoz igazodó – fejlesztési terveket kell készíteniük, az ehhez szükséges tudás, szakértelem és eszközrendszer ugyanakkor nem minden esetben áll rendelkezésükre. A háború miatt ráadásul Kárpátalja és a vele szomszédos uniós régiók új kihívásokkal, illetve lehetőségekkel szembesültek. Ezért szükségessé vált a 2021–2027-es programozási időszak fejlesztési terveinek aktualizálása, valamint a HU-RO-UA határrégió társadalmi-gazdasági helyzetének és a határon átnyúló együttműködéseknek az értékelése is.
A projekt átfogó célja ezért – válaszul az intézményi kapacitások hiányosságaira és az ukrán közigazgatási reform, a koronavírus-járvány, valamint a háború okozta kihívásokra – a magyar–román–ukrán határ menti régió határokon átnyúló területfejlesztési terveinek és hatásvizsgálatainak az elkészítése.
A projekt hálózata és közös fellépései fokozzák majd a régiók közötti együttműködést, a tudásátadást, valamint a jogi akadályok és egyéb kihívások felszámolását.
A Kárpátalján és Szatmár megyében – a projekt keretében – készülő fejlesztési tervek, valamint azok határon átívelő hatásainak értékelései Magyarországon és Romániában, továbbá a megvalósítandó képzések (területfejlesztés, projektmenedzsment, pályázatírás) válaszul szolgálnak a fenti kihívásokra, erősítik a határokon átnyúló intézményi és üzleti kapcsolatokat, és megkönnyítik Ukrajna felkészülését a jövőbeni uniós csatlakozásra. A képzéseken részt vevő személyek képesek lesznek a fejlesztési tervek elkészítésére és végrehajtására, s így a régió fenntartható fejlődésének elősegítésére.
A projekt eredményeként 14 kárpátaljai kistérségi fejlesztési terv jön létre, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a részt vevő helyi hatóságok számára a jogszabályban előírt tervdokumentumok elkészítéséhez.
Szatmár megyében kidolgozzák továbbá három olyan településnek a fejlesztési tervét is, amelyek a régió Magyarországgal határos területén fekszenek. A projekt során elkészített fejlesztési tervek és hatástanulmányok szintézise pedig segíteni fogja a jövőbeni közös tervezési tevékenységeket a programterületen és általában véve az EU-ban.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2025/02/BjpHToDK5bxwV-PDZzsbqvlIRNig82s0JFopqpd79kw/fit/1086/195/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdhMjA2ZGRmOTUwYTRmYjFiMjZhNmUwYzg1Y2JkODlk.jpg)
Szász Jenő, a projektet vezető Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint az elmúlt években rendre megfogalmazódott a kárpátaljai tárgyalópartnerek – elsősorban a Beregszászi Járási Tanács, illetve a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának vezetése – részéről a fejlesztési tervek kidolgozásának az igénye, mely a háború kirobbanását követően csak még inkább előtérbe került.
Ezek az elvárások később, az ungvári megyei vezetéssel folytatott egyeztetéseken is megerősítésre kerültek. Tekintettel arra, hogy – a háború nyomán – Kárpátalján kialakuló új társadalmi-gazdasági helyzet elemzése, valamint az ezen alapuló fejlesztési stratégia megalkotásának szükségessége amúgy is szoros összhangban áll a Nemzetstratégiai Kutatóintézet küldetésével, neki is veselkedtünk a feladatnak, mely munkához szövetségeseket is találtunk. Ezúton is köszönöm partnereinknek az együttműködést, a program közös titkárságának pedig a támogatást
– tette hozzá az NSKI elnöke.
Ez a sajtóközlemény az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre. Tartalmáért kizárólagos felelősséget a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vállal és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió állásfoglalását.
Borítókép: Új fejlesztési tervek készülnek a magyar–román–ukrán határrégióban (Forrás: NSKI)