„Isiba Sigeru miniszterelnök videóüzenetében világossá teszi, hogy bár Japán és Oroszország kapcsolatai nehéz helyzetben vannak, de a kormány kitart az északi területek problémájának rendezése és a békeszerződés megkötése mellett” – mondta Hajasi az „északi területek napja” előestéjén – írta a RIA Novosztyi.
Pénteken Tokióban kerül sor az éves konferenciára, amely az úgynevezett északi területek visszatérését sürgeti. Hagyományosan az ország miniszterelnöke is részt vesz ezen az eseményen, ám mivel Isiba Sigeru éppen az Egyesült Államokba látogat, videóüzenetben szól a résztvevőkhöz. A külügyminiszter távollétében helyettese, valamint az Okinava és az északi területek ügyeiért felelős miniszter lesz jelen az eseményen.
Évtizedes konfliktus
Moszkva és Tokió kapcsolatait hosszú évek óta beárnyékolja a második világháború utáni békeszerződés hiánya. 1956-ban a Szovjetunió és Japán aláírta a közös nyilatkozatot, amelyben Moszkva beleegyezett abba, hogy a békeszerződés megkötését követően megvizsgálja Haborai és Sikotan átadásának lehetőségét Tokiónak, ám Kunashir és Iturup sorsát nem érintették.
A Szovjetunió úgy vélte, hogy ezzel végleg lezárja a területi vitát, míg Japán csupán a megoldás egyik lépésének tekintette a nyilatkozatot, és továbbra sem mondott le az összes vitatott sziget iránti igényéről. Az ezt követő tárgyalások nem hoztak eredményt, és a békeszerződés a mai napig nem jött létre.
Amerikai befolyás és geopolitikai érdekek
Szakértők szerint az Egyesült Államok komoly nyomást gyakorolt Japánra, hogy ne elégedjen meg csupán két sziget visszaszerzésével. Az amerikaiak attól tartottak, hogy ez befolyásolhatja Okinava japán szuverenitásának visszaállítását, amely végül csak 1972-ben valósult meg.
Moszkva álláspontja egyértelmű: a vitatott szigetek a második világháború eredményeként kerültek a Szovjetunióhoz, és szuverenitásuk megkérdőjelezhetetlen. A diplomáciai patthelyzet továbbra is fennáll, és a közeljövőben aligha várható áttörés.
