Felgyorsította a változásokat a világban Trump hivatalba lépése

Alig több mint egy hónapja áll Donald Trump az Egyesült Államok élén, de máris érezhető, hogy nem volt alaptalan az a várakozás, hogy hivatalba lépése gyökeres fordulatot hoz elődje, Joe Biden demokrata kormányzatához képest. De hogyan hat Trump elnöksége Ázsia viszonyaira és kilátásaira? Erre a kérdésre keresték a választ az Eurázsia Kerekasztal Trump és Ázsia című beszélgetésének résztvevői.

Az Eurázsia Kerekasztal Trump és Ázsia című beszélgetésének résztvevői (A szerző felvétele)

Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, vezető kutatója szerint Közép-Ázsia valamelyest kilóg a fenti sorból, ugyanis a régió országaiban nem igazán vannak amerikai stratégiai érdekek. Az Oroszország hátsó udvarának tekintett országcsoportban az évszázados múltra visszatekintő orosz befolyás mellett a kínai érdekek érvényesülnek.

Az ázsiai országok támogatják a Trump-kormányzat azon törekvését, hogy minél hamarabb lezárja az orosz–ukrán háborút, vagy ha nem is béke, legalább egy fegyverszünet létrejöjjön – emelte ki Csicsmann László.

Nagy kérdés számukra, hogy hogyan folytatódik Donald Trump vámháborúja, hiszen Kína szinte mindannyiuk esetében ott van a legnagyobb gazdasági partnerek között. A vámháború kereskedelemeltérítő hatással járhat, ami gazdasági károkat okoz, és az Egyesült Államokra is visszaüthet – figyelmeztetett.

Iránnal kapcsolatban Csicsmann László kiemelte, hogy sem Izrael, sem az Egyesült Államok nem szeretné, ha az ország nukleáris programja szintet lépne, viszont annak ellenére, hogy Trump rögtön a beiktatása után megújította a maximális nyomás politikáját, egyáltalán nem tartana kizártnak egy Trump–Irán csúcsot, hiszen Trump előszeretettel találkozik ázsiai vezetőkkel, olyanokkal is, akiket nem kedvel.

Idén lesz hetven éve a bandungi konferenciának, ahol a frissen függetlenné vált országok találkoztak anélkül, hogy egyetlen korábbi gyarmattartó is jelen lett volna – hívta fel a figyelmet Horváth Levente. Az el nem kötelezett országok, vagyis a mai globális dél országai ma azt sürgetik, hogy meg kell reformálni a jelenlegi világrendet, ugyanis az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetekben, mint például az IMF vagy a Világbank, még mindig nincs a gazdasági súlyuknak megfelelő képviseletük.

Kína, amely jelenleg a világ második legerősebb gazdasága, nem rendelkezik akkora szavazati súllyal, mint egyes nyugat-európai államok, amelyek gazdasága egyre hanyatlik.

Míg az Egyesült Államok igyekszik kezdeményezni ezzel kapcsolatban, az Európai Unió állandóan lemarad, nem reagál, ami azzal fenyeget, hogy az új, multipoláris világrendben már nem lesz pólus Európa – emelte ki az Eurázsia Központ igazgatója.

Ami a reformterveket illeti, Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsolatban dolgozott ki egy programot – mondta el Vasa László.

A dollár szerepének változásával kapcsolatban Csicsmann László úgy vélekedett, hogy bár vannak olyan kezdeményezések főként a BRICS-en belül, illetve kétoldalú kapcsolatokban, amelyek a dollár hegemóniájának megtörését jelentik, azonban ezek jórészt a nyugati szankciók elkerülését szolgálják (például Oroszország és Irán esetében), rövid távon a dollár alapú gazdaságot nem lehet megváltoztatni.

Abszolút van dollárdiplomácia

– szögezte le.

Kína hosszú távon gondolkodik, az a célja, hogy az ipari forradalom 4.0-ban vezető szerepre tegyen szert. Ezért nagy hangsúlyt helyeznek a digitális gazdaságra, és már fejlesztik, sőt egyes helyeken használják is a digitális jegybanki pénzt – világított rá a kérdés egy másik aspektusára Horváth Levente.

Magyarországot többféleképpen is érintik a fenti tendenciák. Világméretű változások korát éljük, és Magyarországnak az az érdeke, hogy minden kereskedelmi kezdeményezésben részt vegyen, ugyanakkor ne keveredjen konfliktusba. Ez állandó lavírozást és a világpolitikai eseményeknek a nyomon követését igényli – hangsúlyozta Csicsmann László.

Jelenleg az Európai Unióban, sőt az egész világon egy olyan miniszterelnök van, aki jóban van az amerikai elnökkel, az orosz elnökkel és a kínai elnökkel is – mutatott rá Horváth Levente, hozzátéve, hogy ez egy lehetőség az ország számára, hogy egyfajta kapocs legyen Kelet és Nyugat között. A kereskedelmi feszültségek ugyanakkor Magyarországra is hatással lehetnek – figyelmeztetett Vasa László.

Borítókép: Az Eurázsia Kerekasztal Trump és Ázsia című beszélgetésének résztvevői (A szerző felvétele)