A jogszabályt nem lehet másképp értelmezni, mint arra tett próbát, hogy a törvényhozók előre megszabják az idei elnökválasztás érvényességét megerősítő testületnek az eddigitől eltérő összetételét – indokolta Paprocka az államfő döntését.
Ezzel arra utalt, hogy a tervezet értelmében az elnökválasztás érvényességét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara (az úgynevezett rendkívüli ellenőrzés és közügyek kamarája), hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarájának 15, a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagja erősítette volna meg.
Ez a megoldás csak az idei elnökválasztásra, valamint a Krakkóban március 16-án megrendezésre kerülő kiegészítő szenátusi választásra vonatkozna. A Szymon Holownia alsóházi elnök – aki egyben az egyik elnökjelölt is – kezdeményezésére megszavazott törvény azzal függ össze, hogy a kormánykoalíció politikusai nem ismerik el az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején kinevezett bírák státusát, így a rendkívüli ellenőrzési kamara összetételét sem.
Paprocka közölte: Andrzej Duda elsősorban a bírói státusok sérthetetlenségét tartotta szem előtt. Felidézte: a rendkívüli ellenőrzési kamarát 2017-ben hozták létre, a testület azóta megerősítette a 2020. évi elnökválasztás, a 2019-es és a 2023-as parlamenti választás, a 2019-es európai parlamenti választás, valamint a 2018-as és a 2024-es helyhatósági választás eredményeit is.
A kormánykoalíció akkor nem vonta kétségbe a kamara illetékességét. Paprocka úgy ítélte meg: az elnökválasztási eredményről döntő legfelsőbb bírósági testület „összetételének megváltoztatására tett kísérlet” összefügg azzal is, hogy Andrzej Domanski pénzügyminiszter nem hajtotta végre a rendkívüli ellenőrzési kamarának, a PiS-nek járó állami támogatásról szóló határozatait, amelyekben jogosnak találták a párt panaszát az állami finanszírozás három évre szóló megvonásával kapcsolatban.
Az, hogy Domanski eddig sem folyósította az ellenzéki pártnak járó összeget, kétségtelenül érvként lesz majd használható az elnökválasztási esélyek egyenlőtlenségéről
– jelentette ki Paprocka. Utalt arra is, hogy a megvétózott törvényt az elnökválasztást megelőző hat hónapos időszakban szavazták meg, amikor már nem szabad módosítani a választási törvényen. Az államfői vétóra reagálva, Szymon Holownia az X-en úgy vélekedett: a döntés
mélyíti az elnökválasztás körüli jogi bizonytalanságot.
A házelnök jelezte: arról próbálja meggyőzni a kormánykoalíciós partnereit, hogy keressenek más módszereket az állam válságának elkerülésére.
Lengyelországban május 18-án tartják az elnökválasztás első fordulóját.
Ha ezen egyik jelölt sem kapja meg a voksok abszolút többségét, június 1-jén második fordulót rendeznek.
Borítókép: Andrzej Duda lengyel elnök (Fotó: AFP)
