A Demokratikus Koalíció támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, és népszavazást kezdeményez a kérdésben, jelentette be Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Dobrev szerint a DK össze fogja gyűjteni a kiíráshoz szükséges aláírásokat, és ha a népszavazás megvalósul, akkor az igenek mellett fognak kampányolni, mert – ahogy fogalmazott – Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke.
Nem kívánom megelőlegezni a Nemzeti Választási Bizottság döntését, de azt így is elmondhatom, hogy álláspontom szerint a kérdés nem hitelesíthető
– mondta el lapunk kérdésére Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Az alaptörvény és a népszavazási törvény szigorúan meghatározza egy országos népszavazási kérdés hitelesítésének feltételeit. Ezek röviden: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügy legyen, ne érintsen kizárt tárgykört, és legyen egyértelmű a kérdés. A DK által nemrég benyújtott népszavazási kérdés több sebből is vérzik
– tette hozzá a szakértő.
Elsőként: Ukrajna EU-csatlakozása jelenleg nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ugyanis az Európai Tanácsban a kormány képviseli Magyarországot, így arról is ők döntenek, hogy miként szavaz hazánk ebben az ügyben. Az Országgyűlés elé akkor fog kerülni ez a kérdés, ha már lezárult a teljes csatlakozási folyamat, és ratifikálni kell a megszületett csatlakozási szerződést. Ettől nagyon messze vagyunk jelenleg. Tehát még ha fel is tesszük, hogy a ratifikáció miatt mégis parlamenti hatáskörbe tartozik az ügy, akkor is idő előtti annak népszavazáson való feltétele, ami az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint szintén a hitelesítés akadálya.
Szikra Levente rámutatott: „Ezért is kezdeményezett a kormány véleménynyilvánító szavazást, nem pedig népszavazást ebben a kérdésben, hiszen világos, hogy a jogilag szabályozott népszavazás tárgya nem lehet ez a téma, de közben fontos megismerni az emberek véleményét erről.”
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozás hiánya mellett valóban felmerülhet az is, hogy a kérdés kizárt tárgykörbe ütközik: mivel nemzetközi szerződés szabályozza a csatlakozást, az ebből eredő kötelezettség népszavazás tárgya nem lehet. A Nemzeti Választási Bizottság fogja majd megítélni, hogy ennél a kérdésnél fennáll-e ez a helyzet
– összegezte a szakértő.
Lapunk korábban megírta, hogy a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozására és újjáépítésére a következő öt évben 48,1 milliárd euró lenne a Magyarországra eső rész, ami hazánk 2023-as költségvetésének 68 százaléka. Ukrajna belépése számos gazdasági, politikai és társadalmi kérdést vet fel, amelyek jelentős hatással lennének az EU működésére, írta a Tényellenőr.
Több uniós ország is felgyorsítaná Ukrajna európai uniós csatlakozását, de a tárgyalások kulcskérdése az lesz, hogy az EU hogyan tudná kezelni Ukrajna csatlakozásának gazdasági és politikai következményeit anélkül, hogy a jelenlegi tagállamok érdekei sérülnének.
