Ukrajna 1998-ban jelezte először csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, majd a 2022-es orosz invázió után hivatalosan is benyújtotta kérelmét. Az ország belépése azonban számos gazdasági, politikai és társadalmi kérdést vet fel, melyek jelentős hatással lennének az EU működésére, írja elemzésében a Tényellenőr.
Közvélemény és politikai akadályok
A 2023 végén nyolc európai országban végzett felmérés szerint a lakosság többsége nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Még a legpozitívabban viszonyuló Dániában is csupán 50 százalékos volt a támogatottság, míg Ausztriában az elutasítók aránya elérte az 52 százalékot. A közép-európai országok csatlakozása korábban is hosszú évekig tartott, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben egy gyorsított belépés komoly ellenállásba ütközhetne.
Gazdasági kihívások: mezőgazdaság és pénzügyi terhek
Ukrajna mérete és gazdasági helyzete komoly problémákat jelentene az EU számára. A közös mezőgazdasági politika és a strukturális alapok jelentős része a fejletlenebb régiók támogatására irányul, azonban Ukrajna csatlakozása jelentős forráselvonást eredményezne a jelenlegi tagországoktól.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Ukrajna 41 millió hektárnyi termőfölddel rendelkezik, amely az EU jelenlegi mezőgazdasági területének egyharmadát tenné ki. Ez felboríthatná a piaci egyensúlyt, különösen az európai gazdák szempontjából.
Politikai és korrupciós kockázatok
Az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker is figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna államszerkezete és gazdasága még nem áll készen az uniós integrációra.
A Transparency International 2024-es korrupciós jelentése szerint Ukrajna az EU legkorruptabb tagállama lenne, ha belépne.
Pénzügyi terhek és költségvetési hatások
A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna csatlakozása a következő öt évben mintegy 2,5 ezermilliárd euró költséget jelentene az EU számára.
Magyarországra vetítve ez fejenként körülbelül kétmillió forintos kiadást jelentene, míg az ország hozzájárulása Ukrajna támogatásához 48,1 milliárd euróra becsülhető, ami a 2023-as magyar költségvetés 68 százalékának felel meg.
Ukrajna EU-csatlakozása komoly gazdasági, politikai és társadalmi kihívásokat vet fel. Noha a geopolitikai szempontok miatt az unió egyre inkább támogatja Kijev integrációját, az ehhez szükséges reformok és pénzügyi terhek jelentős akadályokat gördítenek a folyamat elé. Az elkövetkező években a tárgyalások kulcskérdése az lesz, hogy az EU hogyan tudja kezelni Ukrajna csatlakozásának gazdasági és politikai következményeit anélkül, hogy a jelenlegi tagállamok érdekei sérülnének.
A Tényellenőr teljes elemzése itt olvasható.
