Gazdasági és katonai szempontból egyaránt a nagyhatalmak játékterévé vált Afrika az elmúlt időszakban – írja a Világgazdaság. Kína és az Egyesült Államok egyaránt aktív a kontinensen, de más-más stratégiát követnek.

A nyersanyagok és az infrastruktúra áll a kínai érdeklődés középpontjában Afrikában
Az elmúlt évtizedek Kína jelenlétének jelentős növekedését hozták Afrikában, olyannyira, hogy a földrész a kínai külpolitika egyik fókuszpontjává vált. Az ázsiai óriás stratégiája a gazdasági együttműködésen alapul, ezen belül is az infrastruktúra-fejlesztések és nyersanyag-kitermelés áll a középpontban. Befektetéseivel kapcsolatban nem támaszt politikai feltételeket, ami igen vonzó kontrasztot jelent a nyugati felfogással szemben.
Afrika gazdasági integrációjában komoly szerepe van a kínai Övezet és út kezdeményezésnek (Belt and Road Initiative). A program infrastruktúra-projektek finanszírozását biztosítja, ezek tervezését pedig gyakran kínai cégek végzik. A „kölcsönös előnyök” elve alapján a projektek egyaránt elősegítik az afrikai gazdaságok erősödését és Kína politikai befolyásának növekedését.
Kína két kulcsfontosságú területre összpontosít Afrikában: a nyersanyagok kitermelésére és a helyi piacok kiaknázására. Az afrikai államok bőséges ásványkincsekkel rendelkeznek, köztük olajjal, rézzel és kobalttal, amelyek elengedhetetlenek a kínai ipar fejlődéséhez. Ráadásul Afrika hatalmas fogyasztói piacot kínál a kínai gyártóknak, tovább erősítve Kína gazdasági pozícióját a kontinensen.
Az Egyesült Államok és Afrika: a segélyezéstől a partnerség felé
Az Egyesült Államok hosszú ideig segélyalapú viszonyt ápolt az afrikai országokkal, miközben politikai és katonai befolyását is szilárdította a kontinensen. A 2022-ben bevezetett Afrika-stratégia azonban jelentős fordulatot ígér a korábbi megközelítésekhez képest, hiszen célja, hogy egyenrangú partnerséget alakítson ki az afrikai államokkal. Ezt a stratégiát a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció állította össze, és olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket Donald Trump kormányzata nem feltétlenül hagy majd változatlanul.
A stratégia négy alapvető célkitűzésre összpontosít: a nyitott társadalmak támogatására, a demokratikus és biztonsági eredmények előmozdítására, a gazdasági lehetőségek bővítésére, valamint a klímaváltozással kapcsolatos kihívások kezelésére és az igazságos energiaátmenet elősegítésére. Ez az átfogóbb megközelítés nemcsak a rövid távú válságkezelésre koncentrál, hanem a hosszú távú partnerségek kiépítésére is.
Amerika gazdasági stratégiája a kereskedelemre és a befektetésekre épít, amelynek keretein belül olyan kezdeményezések, mint az African Growth and Opportunity Act (AGOA) segítik az amerikai–afrikai kereskedelmi kapcsolatok erősítését. Ezek a programok különösen jelentősek, mert alternatívát nyújtanak Kína növekvő gazdasági befolyásával szemben, miközben serkentik az afrikai gazdaság fejlődését.
A biztonságpolitika is kiemelt szerepet kap az új amerikai stratégiában, amelynek célja, hogy támogassa az afrikai katonai és biztonsági intézményeket, erősítve azok legitimitását és elszámoltathatóságát. Ez a megközelítés nemcsak a regionális stabilitás növelését célozza, hanem hozzájárul a demokratikus értékek megerősítéséhez is.
Kiemelt figyelmet kap Afrika demográfiai és gazdasági potenciálja is, hiszen a várakozások szerint a kontinens lakossága 2050-re a világ népességének 15 százalékát fogja képviselni. Az afrikai ásványkincsek pedig kulcsszerepet játszanak a zöldenergia-átmenet megvalósításában. Az Egyesült Államok célja ezen erőforrások fenntartható kihasználása, valamint Afrika aktív részvétele a globális problémák megoldásában.