Zsigmond Barna Pál hozzátette, a lengyel EU-elnökséghez nem volt méltó az, hogy elítélték Magyarországot. Ilyenkor az lenne az elvárt magatartás, hogy az elnökség tisztességes közvetítőként szólal fel semleges álláspontot képviselve, a szerdai vitán inkább tisztességtelennek minősíthető Adam Szlapka Magyarországot elítélő felszólalása. A baloldal és az Európai Néppárt képviselői is a jól ismert vádakat hangoztatták Magyarországgal szemben – fogalmazott, írja az MTI.
Kifejtette: alapvetően stratégiai vita van a brüsszeli bürokrácia és Magyarország között. A magyar nemzeti kormány szuverenista kormány, Brüsszel hatásköröket akar elvonni, Magyarország elutasítja a migrációt és békepárti, Brüsszel be akarja engedni az illegális migránsokat és a háború pártján áll.
Megjegyezte, felhívták a figyelmet arra, hogy „bizottsági álcivil támogatások” kapcsán szükség lenne transzparenciára, de Brüsszelben nem értik a felvetéseket. Azt mondta, a magyar országgyűlési képviselők esetében nagyon szigorú eljárásrend van érvényben, az EP-ben csak egyszerű, egyoldalas nyilatkozatot kell tenni a kereseti viszonyokról. A magyar kormány azt mondja, hogy legyen egyenlő mérce, és az EP-képviselők is töltsék ki azt a nyilatkozatot, amit a magyar parlament tagjainak kell.
Elmondta: a szerdai vitában senki nem a valósággal foglalkozott, a lengyel elnökség képviselője mellett felszólalt többek között Ilaria Salis szélsőbaloldali aktivista, aki köztörvényes bűncselekményt követett el Magyarországon, és európai parlamenti mentelmi joga mögé bújt. Ő arról értekezett, hogy nem működik Magyarországon a demokrácia. Daniel Freund „jól ismert magyargyűlölő” szintén azt mondta, hogy diktatúra van Magyarországon, miközben a közelmúltban Budapest utcáin tüntetett.
Megfogalmazása szerint „a magyar baloldal is hozta a formáját”: a DK, amelyik „2006-ban kilőtte az emberek szemét az utcán”, és Tarr Zoltán, a Tisza Párt képviselője is elítélte Magyarországot és egy szava nem volt a gyermekek védelméről. Egy ilyen helyzetben, amikor az embernek a hazáját támadják, ki kell állni Magyarország és a gyermekek mellett – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő, magyarországi jelentéstevő, aki a 7. cikkely szerinti eljárás megindítására szólította fel az Európai Tanácsot, rendszeresen támadja Magyarországot, bár inkább a holland közállapotokkal kellene foglalkoznia. Nem szólalt fel például akkor, amikor izraeli futballszurkolókat ért támadás Amszterdamban – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy több európai országban vannak jogállamisági problémák. A román elnökválasztás első fordulója után például az emberek döntése helyett a bíróság döntése maradt érvényben, Franciaországban pedig a bíróság gyakorlatilag kizárta az előválasztási versenyből a patrióta jelöltet. Lengyelországban a baloldal sorra sérti meg a jogállamisági előírásokat, leváltják a bíróság elnökét, vegzálják a jobboldali képviselőket – sorolta.
Az államtitkár szerint ezek az ügyek azért nincsenek napirenden az EP-ben, mert ezen országok kormányai kiszolgálják Brüsszelt, elfogadják, hogy szövetséget kell kötni brüsszeli bürokratákkal, és azokat az országokat kell támadni, amelyek kiállnak a szuverenitás mellett.
Május 27-én az általános ügyek tanácsában is téma lesz a magyar jogállamisági helyzet; itt is arra lehet számítani, mint ami az elmúlt 15 évben történt: megalapozatlan vádak hangzanak el Magyarországgal szemben – közölte.
Zsigmond Barna Pál a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a világban véget ért a hidegháború után kialakult, több mint harmincéves periódus, amely az amerikai hegemóniáról szólt. Megjelent Kína, forrong a világ, amiben az EU-nak is meg kellene találnia a szerepét, egy stratégiai autonómiát, az európai érdekeket kellene képviselnie. Ehelyett folyamatosan támadják a jobboldali, szuverenista kormányokat.
Úgy vélekedett: Brüsszel a válságokat nem arra használja fel, hogy megpróbáljon egy európai álláspontot kialakítani, hanem saját hatalmával törődik. Egy szuverenista kormány veszélyt jelent a brüsszeli bürokráciára, amely ilyenkor mondvacsinált okokból elkezdi támadni az adott országot, korábban Lengyelországot, most Magyarországot.
Hazánk szuverenitásáért küzdöttek őseink 1848-ban, 1956-ban; meghatározó, fontos érték, meg szeretnénk őrizni, (…) és ezért a végsőkig elmegyünk.
– mondta.
Hozzáfűzte, hogy mindig van értelme a tárgyalásoknak, a kormány hisz a diplomáciában is. „Vannak szövetségeseink ebben a harcban, vannak Európában szuverenista pártok, a Patrióta-frakció erősödött, az EP-választáson az európai emberek a változásra szavaztak. Hiszek abban, hogy a patrióták a közeljövőben hatalomra tudnak kerülni Európában, és Európa végre meg tud fogalmazni egy olyan stratégiát, amelynek következtében az új világrend nyertese lehet”– fogalmazott Zsigmond Barna Pál.
