Brüsszel és Washington is Moszkva kifárasztására játszik

Az uniós vezetők terve az, hogy 2029-ig forrásokat találjanak a jelenlegi háborúpárti politika finanszírozására. Az orosz–ukrán háború lezárásának kulcsa pedig, hogy sikerül-e az orosz olajexport bevételeinek drasztikus csökkentését elérni – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Alapítvány elemzési igazgatója az Európai Tanács október 23-i ülését követően.

A harctéren egyértelmű az orosz fölény, de jöhet az újabb erősítés Brüsszelből Ukrajnának Fotó: VIACHESLAV MADIIEVSKYI Forrás: NurPhoto

Az Európai Tanács időhúzásra játszik, két évre szeretné biztosítani a forrásokat Ukrajna számára a háború folyatásához. Fotó: Anadolu

A szakértő szerint Brüsszelben azt remélik, hogy az USA-ban majd ismét egy, a transzatlanti irányvonalat követő elnök kerül hatalomra, aki nagyobb részt vállal az ukrajnai háború finanszírozásából. Ennek megfelelően a cél: Európának addig kell valahogy kihúznia – akár hitelből, akár befagyasztott vagyonokból. 

Az összesen 185 milliárd euróra becsült orosz vagyon döntő része a belga Euroclearnél található. A terv szerint ebből 45 milliárd fedezné a korábbi G7-kötelezettségvállalásokat, míg 140 milliárd euró szolgálna új hitelek fedezetéül Ukrajna számára 2026–2027-re.

Fontos: a konstrukció nem magát a tőkét, hanem annak hozamait és kamatbevételeit használná fedezetként. A politikai logika tehát világos: ez a forrás kétévnyi időnyerést biztosít az EU számára, amíg az amerikai politika vagy a háborús helyzet változást nem hoz.

Zelenszkij lépéskényszerben, az amerikai Tomahawk rakéták nélkül kell helytállnia Moszkvával szemben, de Brüsszelre továbbra is számíthat. Fotó: ANP 

A konstrukció fő akadálya Belgium, mivel az Euroclear technikailag a vagyon kezelője, és így potenciálisan jogi felelősséggel tartozik bármilyen jövőbeni visszafizetési igényért. 

Brüsszel álláspontja az, hogy támogatják a tervet, de csak akkor, ha az EU közösségi garanciát vállal a visszafizetés esetére.

A belga kormány tehát uniós szintű felelősségvállalást követel: ha egy nemzetközi bíróság (Hágában) évekkel később Oroszországnak adna igazat, a kártérítést ne Belgium, hanem az egész EU viselje. Ezt a problémát az Európai Bizottság jelenleg egy jogi garanciamechanizmus (úgynevezett EU backstop guarantee) kidolgozásával próbálja megoldani.

Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke egyértelmű pénzügyi garanciákat követel a tagországok vezetőitől a befagyasztott orosz vagyon felhasználása esetén. Fotó: Hans Lucas

Trump elnök új szankciós stratégiájának célja, hogy Oroszország pénzügyi mozgásterét Kína, India és harmadik országok irányába is szűkítse. A hangsúly immár nem az orosz import korlátozásán, hanem a kereskedelmi elszigetelésen van, olyan szankciókon, amelyek más államokat is büntetnek, ha orosz olajjal üzletelnek. Az egész stratégia kulcsa Venezuela. 

A Maduro-rezsim alatt a venezuelai olaj, bár kiváló minőségű, gyakorlatilag kiesett a nyugati piacról.

Donald Trump abban bízik, hogy az Egyesült Államoknak sikerül rendszerváltást elérni Caracasban, és az amerikai finomítók ismét hozzáférnek a venezuelai olajhoz. Fotó: Getty Images

A politológus szerint

ha az Egyesült Államok rendszerváltást tudna elérni Caracasban, az amerikai finomítók ismét hozzáférnének a venezuelai olajhoz, Kína pedig elveszítene egy fontos beszerzési forrást, ezáltal Oroszország gazdasági mozgástere is szűkülne.

Ha viszont a venezuelai fordulat elmarad – amit Moszkva és Peking egyaránt meg akar akadályozni –, akkor Trump mozgástere is szűkebb marad, és a Putyinnal szembeni nyomás csökken.

A fronton az ukrán erők jelentős hátrányban vannak, az orosz erőfölény többszörös. Fotó: NurPhoto

A Századvég Alapítvány elemzési igazgatója hozzátette, 2025 őszén az orosz hadsereg ismét taktikai fölénybe került Kelet-Ukrajnában. Moszkva nem érdekelt a tűzszünetben, katonailag nyerésben van, gazdaságilag továbbra is talál „szürke csatornákat” (indiai, kínai, török magánkereskedelem), belpolitikailag Putyinnak a háború fenntartása a stabilitás záloga. A nyugati stratégia abban bízik, hogy az új szankciók, az orosz vagyonhiteles konstrukció és a venezuelai olajpiac esetleges megnyitása 2026-ra kifárasztja Moszkvát.

Kiszelly úgy fogalmazott: 

A béke most csak papíron létezik, mert valójában ez egy zéróösszegű játszma. Putyinnak olyan garanciák kellenek, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag – ezt a Nyugat és az ukránok nem fogadják el. A Donbasszt az ukránok nem adják át, az oroszok pedig most épp megint nyerésben vannak. Trump abban bízik, hogy az új szankciók hatására az oroszok engedni fognak, de mivel nem ad rakétákat Ukrajnának, ez attól is függ, sikerül-e Venezuelában a rezsimváltást kikényszeríteni. 

Mint mondta, az amerikaiak azért dolgoznak ezen, mert a venezuelai olaj ugyanolyan jó minőségű, mint az orosz. Ha sikerülne megdönteni a Maduro-rezsimet, akkor Kína elesne az egyik olajforrásától, és az USA is tudna Venezuelából vásárolni, kiváltva az orosz olajat. Ez lenne a stratégiai áttörés.

Vagyis a budapesti csúcs kimenetele is közvetve Venezuelától függ, másodszor pedig attól, hogy az új szankciók milyen nyomást gyakorolnak Oroszországra

 – zárta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Alapítvány elemzési igazgatója. 

Borítókép: A harctéren egyértelmű az orosz fölény, de jöhet az újabb erősítés Brüsszelből Ukrajnának (Fotó: AFP)