Dél-Korea stabilitást keres a káosz után

A dél-koreai társadalom nyugtalan hónapokat tudhat maga mögött, a politikai válság hatásai pedig még mindig érezhetők. A Dél-Korea előtt álló előrehozott választások a stabilitás és a kiszámíthatóság visszaállításának reményében zajlanak, de a geopolitikai realitások miatt nem számíthatunk gyökeres fordulatra.

Jun Szogjol volt dél-koreai elnök Forrás: AFP

Dél-Korea politikai élete az elmúlt hónapokban szinte folyamatos válságüzemmódban működött. Az elnök, Jun Szog Jol eltávolítását követő alkotmányjogi huzavona, a katonai jogrend bevezetése és az ezt követő társadalmi feszültség kiélezte az ország belpolitikai és gazdasági problémáit. A június 3-ra kiírt előrehozott választások nemcsak egy új elnököt hivatottak kijelölni, hanem a koreai társadalom stabilitás iránti igényére is válaszolnak. A MKI Nézőpont elemzése szerint az esélyek jelen állás szerint a liberális I Dzsem Jong mellett szólnak, aki nagy tapasztalattal és széles támogatói bázissal vág neki harmadik elnökjelöltségének.

Dél-Korea geopolitikai nyomás alatt dönt jövőjéről. A júniusi választás sorsfordító lehet az ország bel- és külpolitikájában (Fotó: AFP)

Dél-Korea előtt kihívásokkal teli választás áll

A dél-koreai választások tétje jóval túlmutat az egyszerű pártok közti erőviszonyok újrarendezésén. Az elnök személye kulcsszerepet játszik a koreai politikában, hiszen a pártok identitása gyakran csak háttérként szolgál a vezetők mögött. A lakosság nem elsősorban ideológiai alapon, hanem kompetencia és hitelesség szerint választ. Éppen ezért különösen nagy figyelem övezi I Dzsem Jongot, a Koreai Demokrata Párt jelöltjét, aki a felmérések szerint toronymagas esélyesként indul a megmérettetésen. 

A Gallup Korea mérései szerint támogatottsága eléri az 51 százalékot, míg a konzervatív Népi Erő Párt csúcsjelöltjére, Kim Mun Szura alig 29 százalék szavazna.

A konzervatív oldalon a kampány nehézkesen indult: Kim Mun Szu előválasztási győzelmét követően a párt vezetése egy ideig fontolgatta, hogy inkább Han Dok Szut, az ügyvivő elnöki pozíciót betöltő egykori miniszterelnököt indítaná. Az e körüli huzavona megrendítette a párt egységét és kampányképességét is. A helyzetet súlyosbítja, hogy Dél-Koreában az előválasztásoknak kiemelt jelentősége van, mivel a jelöltek személye sokkal nagyobb hatással bír, mint a politikai háttérszervezetük.

Geopolitikai lavírozásra kényszerülnek

A kampányt nemcsak a belpolitikai kérdések, hanem a külpolitikai mozgástér is erőteljesen befolyásolja. Bár a nemzetközi sajtó időről időre paradigmaváltást jósol, a valóság inkább az, hogy Dél-Korea geopolitikai realitásai szűk keretek közé szorítják az új elnök mozgásterét. A progresszív tábor külpolitikai stratégiája hagyományosan nyitottabb a Kínával és Észak-Koreával való párbeszédre, míg a konzervatívok inkább az Egyesült Államokhoz való szoros szövetséget és a phenjani fenyegetés feltartóztatását hangsúlyozzák. 

Ugyanakkor a külpolitikai irányvonalak közötti különbségek elsősorban hangvételbeli árnyalatokban jelentkeznek, nem radikális váltásban.

I Dzsem Jong korábban élesen bírálta elődjét, Jun Szog Jolt, amiért túlságosan értékalapú megközelítést képviselt és kizárólag Washingtonra támaszkodott. Ugyanakkor ő maga is elismerte, hogy Dél-Korea első számú szövetségese továbbra is az Egyesült Államok, és amennyiben hatalomra kerül, prioritásként kezeli majd a kapcsolatépítést Donald Trumppal. A demokrata csúcsjelölt pragmatizmusát mutatja az is, hogy több ízben dicsérte az amerikai elnök elkötelezettségét hazája érdekei iránt, és realista külpolitikát ígér, amely képes alkalmazkodni a „legrátermettebbek túlélése” logikájához.

Dél-Korea stabilitása a politikai személyiségeken múlik

A dél-koreai politika mélyebb törésvonalai kevésbé ideológiai, mint inkább személyi és regionális alapokon nyugszanak. A politikai vezetők személyisége, botránymentessége és szakmai hitelessége meghatározóbb tényező, mint bármilyen program vagy párthűség. A társadalom különösen érzékeny arra, hogy „arra érdemes emberek” töltsék be az elnöki posztot. 

Jun Szog Jol bukásához is hozzájárult a feleségét is érintő botrányok sora, amelyek tovább rombolták a már egyébként is alacsony népszerűségét.

A választások tétje így egyszerre személyi és rendszerpolitikai: ki lesz képes egy olyan országot vezetni, amelyet egyszerre terhel belső gazdasági feszültség, demográfiai hanyatlás és külső geopolitikai nyomás? Az új elnöknek nemcsak a belpolitikai megosztottságot kellene enyhítenie, hanem Dél-Korea nemzetközi pozícióit is stabilizálnia kellene – mindezt egy olyan korszakban, amelyben a világpolitika kiszámíthatatlansága újabb kihívásokat tartogat.

Borítókép: Jun Szog Jol volt dél-koreai elnök (Fotó: AFP)