Többhetes tárgyalások lezárásaként a CDU, az SPD és a CSU vezetői szerdán délután bemutatták közös koalíciós szerződésüket Berlinben. A sajtótájékoztatón Friedrich Merz, Markus Söder, Saskia Esken és Lars Klingbeil együttesen ismertették a 143 oldalas megállapodás legfontosabb pontjait, amely Németország jövőbeli kormányzásának alapjául szolgál. A dokumentum célja, hogy új lendületet adjon az ország gazdaságának, miközben határozottabb irányt szab a migrációs és biztonságpolitikai kérdéseknek is.
Fotó: AFP
Németország gazdasági újjáépítésre készül
A koalíciós szerződésben szereplő gazdasági intézkedések között több adóügyi változás is található. A jövedelemadók és a társasági adók csökkentését a kormány csak fokozatosan, a növekvő bevételek függvényében tervezi bevezetni. Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem professzora szerint az adócsökkentések kis lépésekben és késleltetve valósulnak meg, és pénzügyi fedezethez kötöttek. Ugyanakkor azonnali intézkedésként a vállalkozások beruházásait ösztönző értékcsökkenési szabályok javulnak. Joerg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza kiemelte:
A német ellátási lánc törvényének eltörlése, valamint az infrastruktúra-fejlesztések gyorsítása kedvező irány, de ez még nem jelent valódi gazdaságpolitikai újrakezdést.
A koalíciós szerződés része továbbá a kötelező blokknyomtatás eltörlése, valamint a vendéglátásban alkalmazott áfacsökkentés meghosszabbítása. Ugyanakkor számos szakértő, köztük Monika Schnitzer is csalódottságának adott hangot:
A pénzügyi egyensúlytalanságot csak tovább mélyíti az anyai nyugdíj kiterjesztése és a nyugdíjszint rögzítése. Ez nem egy növekedési program.
Új biztonsági struktúrák jönnek létre
A koalíció fontos célkitűzése a biztonságpolitikai szerkezet megerősítése. Ennek részeként létrehoznak egy Nemzeti Biztonsági Tanácsot, amely a válsághelyzetek kezeléséért és a stratégiai döntéshozatal koordinálásáért lesz felelős.
A német hadsereg technikai modernizálásának előkészítése is napirendre került.
A tervek szerint szorosabb kapcsolat jön létre az ipar, a kutatóintézetek és az állami szereplők között a modern katonai technológiák – például drónok, kiberhadviselés és mesterséges intelligencia – bevezetése érdekében.
