Ukrajna felvétele az Európai Unióba gyakorlatilag azt eredményezné, hogy az európai közösség megszűnne az általunk ismert formában létezni – figyelmeztetett Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Nemcsak intézményi szinten feszítené szét a kereteket, de gyakorlatilag az egész EU jövőjét Ukrajnához kötné
– emelte ki a szakértő, feltéve a kérdést, hogy vajon van-e Brüsszelnek forgatókönyve arra, hogy mi történik, ha Ukrajnában katonai vagy oroszpárti hatalomátvétel történik a csatlakozást követően.
Elindítanak egy évekig húzódó, 7-es cikkely szerinti eljárást?
– fogalmazott Dornfeld László. De a politikai bizonytalanság még csak a kisebb gond, ezzel az EU ugyanis véglegesen elkötelezné magát a háború mellett. Az olyan további veszélyekről, mint az ukrán maffia, a gazdasági és a mezőgazdaságra leselkedő veszélyek, a potenciális járványok nem is szólva – sorolta. Azzal kapcsolatban, hogy mivel járna mindez az uniós polgárok számára, pontos számok nem ismertek – a körülmények miatt ilyenek nem is lehetnek senki birtokában –, de már a becslések alapján is súlyos pénzeket venne ki a családok kasszájából Ukrajna ügye – emelte ki a szakértő. Az EU így is már 150 milliárd eurót költött a konfliktusra az elmúlt három évben, a hétéves költségvetés egytizedét – mutatott rá a döbbenetes számokra.
Ukrajna újjáépítése ennek többszörösébe kerülne, arról nem is beszélve, hogy az ukrán államot és óriási hadsereget így is pénzügyi lélegeztetőgépen kell tartani. A csatlakozás után a jelenlegi uniós támogatások is csökkennének: a kohéziós és mezőgazdasági pénzeknél ez súlyos milliárdokat jelentene. Erre pedig rájönnek a már említett közbiztonsági, közegészségügyi veszélyek is
– húzta alá Dornfeld László. A szakértő szerint Brüsszel a teljes politikai legitimációját Ukrajna katonai győzelméhez kötötte. Ha Kijev veszít a konfliktusban, azzal ők is megbuknak, ezt pedig pontosan tudják.
Éppen ezért ahogy egyre romlik az ukrán katonai helyzet, úgy lesz egyre agresszívabb Brüsszel is, saját hatalmát féltve. Az ukrán EU-csatlakozástól azt remélik, hogy ez képes lehet a harci morál fenntartására, ha már fegyvert nem igazán tudnak adni
– magyarázta. Egyre több jel mutat arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a brüsszeli vezetés megpróbálja megkerülni a magyar vétót, csakhogy ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem teszi lehetővé, egyhangúságot ír elő a tagfelvétel ügyében. Dornfeld László ennek ellenére szkeptikus.
Sok mindent megtett már Brüsszel, amit az EUMSZ nem tesz lehetővé, például a nekünk járó uniós pénzek egy részének visszatartását. Gyakran szeretnek a bürokraták a jogi ügyeskedés mezejére lépni, így sikerült például elfogadni a Sargentini-jelentést. Jól tudják, hogy hazánk legfeljebb csak az Európai Unió Bíróságához fordulhatna ilyen ügyben; ahhoz a bírósághoz, amely a határaink védelme miatt rekordösszegű bírságra büntette Magyarországot
– hangsúlyozta. A brüsszeli önkény valós gátja éppen ezért nem az ementálira emlékeztető uniós jog, hanem a többi tagállam – ez akadályozta meg például a tanács soros magyar elnökségének elvételét – hívta fel a figyelmet.
Véleményem szerint valószínű, hogy Ukrajna csatlakozása kérdésében is kénytelen lesz a jogszerűség talaján maradni, ám ez nem jelenti azt, hogy ne tudnák így keresztülerőltetni a kérdést. Elég pusztán annyi hozzá, hogy a Tisza kormányra kerüljön a 2026-os választáson, hiszen Magyar Péter a végletekig elkötelezett az ukránpárti Európai Néppárt irányában
– figyelmeztetett a szakértő. A NATO-ban azonban, úgy tűnik, változik Ukrajna megítélése. Dornfeld László szerint egyértelmű fordulatot jelent a korábbi évekhez képest az, hogy az ukránok nem vehetnek részt a tanácskozáson. Orbán Viktor közlése alapján amerikai, török, szlovák és magyar kérés alapján kénytelen távol maradni az ukrán elnök az esemény hivatalos részétől.
Ez véleményem szerint nemcsak Ukrajna felé irányuló üzenet, de egyúttal Oroszországnak is szól, hiszen a háború egyik hivatkozott kiváltó oka a lehetséges ukrán NATO-csatlakozás volt. Azáltal, hogy Zelenszkij nincs jelen, ezeket az orosz félelmeket csökkenteni lehet
– húzta alá. Mindemellett pedig az ukránoknak is üzen: még ha egyes NATO-tagok segítenek is (akár fegyverek küldésével), a szövetség egésze nem kíván beavatkozni a háborúba, egy esetleges nukleáris világháborút kockáztatva – tette hozzá. Az idei NATO-csúcs során a NATO-Ukrajna Tanács ülése is elmarad, ami a szakértő szerint jól mutatja azt a törésvonalat, ami a háborúpárti nyugati-európai vezetők és az új békepárti Trump-kormányzat között kialakult. Az amerikaiak egyáltalán nem akarják hivatalos témává tenni Ukrajnát a védelmi szövetség ülésein, míg a brüsszeli befolyás alatti kormányok tovább erőltetnék a kérdést.
Ennek szimbolikus megtestesülését már láthattuk a Szent Péter-bazilikában, amikor Trump és Zelenszkij leültek négyszemközt beszélgetni, Macron pedig próbált kibickedni, ám az amerikai elnök hamar elzavarta a hívatlan vendéget
– emlékeztetett Dornfeld László. Az, hogy a hivatalos programokon nem kerül szóba az ukrán kérdés, egyértelműen mutatja azt, hogy a NATO-ban továbbra is az amerikaiak a meghatározó erő, a mostani vezetést pedig nem lehet belesodorni egy ilyen veszélyes konfliktusba – zárta gondolatmenetét az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)
