Hozzátette, a kivándorlás ma is a legtöbb esetben legális úton zajlik. A fiatal irániak közül, aki teheti, külföldön tanul, és legtöbbször nem is szándékozik visszatérni hazájába. Magyarországon is sokan tanulnak például orvosi egyetemeken – és ők is inkább itt vagy Európa más országaiban képzelik el a jövőjüket.
Az illegális migráció korlátozott, részben Törökország szigorú határvédelme miatt.
„A török–iráni határ nagy részét fal védi, főként az afgán és közép-ázsiai menekültek miatt, de természetesen irániak is fennakadnak rajta. Nem könnyű illegálisan kijutni az országból Európa irányába.”
Politikai menedékjogot lehet kérni, ha valaki bizonyítani tudja az üldöztetést.
„Ez egy létező út, de háborús menekült státuszhoz vagy más humanitárius jogcímen történő védelemhez szinte lehetetlen hozzájutni, mivel Irán nem háborús övezet.”
A külföldön élő irániak visszatérése vegyes képet mutat. „Ha valaki aktívan részt vett rendszerellenes tevékenységben, akkor nem ajánlatos visszatérnie, de ha egyszerűen csak elköltözött, és nem kompromittálta magát az otthoni hatóságok szemszögéből, akkor visszatérhet. A legtöbben azonban nem is akarnak hazamenni.”
A nyugati média Sayfo Omar szerint gyakran torz képet közvetít Iránról azzal, hogy a nyugaton élő ellenzék hangját erősíti fel.
„Nyugati logikával beszélnek és kéznél vannak, ha nyilatkozóra van szükség, de hazájukban nincs valós politikai súlyuk – struktúráik sincsenek. A konzervatív iráni politikusok ellenben belső bázisra építenek, ezért nem is fogalmaznak úgy, hogy az üzenetük nyugaton érthető, pláne népszerű legyen.”
A rezsim túlélőképességéről úgy véli: Iránnak régóta megvannak a módszerei a szankciók kijátszására.
Az olajra nincs ráírva, hogy honnan származik, így közvetítő országokon keresztül adják el, ezzel megkerülve a korlátozásokat. Bár ezek a módszerek segítenek az országnak a felszínen maradni, a gazdasága így is gyengül
– magyarázta.
Hozzáfűzte, hogy Trump első elnöksége idején több mint ezerötszáz, a Biden-adminisztráció alatt pedig több száz szankciót vezettek be iráni állami intézményekkel, valamint jogi és magánszemélyekkel szemben – ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2019 óta folyamatosak a gazdasági indíttatású tüntetések az országban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!