Kapitány István nemcsak a Shellnek, de Ukrajnának is kapóra jöhet

A kelet-ukrajnai palagázprojekt története jól mutatja, miként fonódnak össze geopolitikai érdekek, üzleti lobbitevékenység és háborús realitások egy stratégiai jelentőségű energiaprojektben. A Shell egykor hatalmas lehetőséget kapott, ám a konfliktus és a politikai kockázatok gyorsan elsodorták a több milliárd dolláros terveket. Most, hogy a visszatérés lehetősége újra felmerül, Kapitány István neve is felbukkan a lehetséges tárgyalások kapcsán.

Kapitány István Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztőség

2013 januárjában Ukrajna termelésmegosztási megállapodást írt alá a Royal Dutch Shell-lel a kelet-ukrajnai Juzivszkaja mezőn történő palagázkutatásra és -fejlesztésre. Kivonultak, de nem kizárt, hogy visszatérnek. És itt léphet a képbe Kapitány István – tájékoztatott a Tűzfalcsoport.

Kapitány István (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Történt ugyanis, hogy 2013 elején Mark Rutte akkori holland miniszterelnök, jelenlegi NATO-főtitkár, lobbizott a Shellért, hogy megállapodást kössön az ukrán, de a Nyugat által oroszbarának minősített Janukovics-kormánnyal. A megállapodás értelmében a Shell engedélyt kapott palagáz kitermelésére Harkiv és Donyeck között, egy hatalmas, nyolcezer négyzetkilométeres területen.

Ráadásként Ukrajnának már számos gáztárolója és szállítóvezetéke van közvetlenül az EU-ba. Ha a megállapodást végrehajtották volna, jelentős előnyökkel járhatott volna Ukrajna számára.

A Juzivszkaja mező becslések szerint akár négybillió köbméter földgázt is tartalmazhatott volna, ami az ötvenéves megállapodás ideje alatt akár nyolcbillió dollár bevételt is generálhatott volna. 

Ukrajna kevésbé függött volna az orosz gázimporttól, és potenciálisan exportálhatott volna gázt más európai országokba, tovább fellendítve gazdaságát

– fedte fel az összefüggéseket a Tűzfalcsoport.
De ez negatív kimenetellel járt volna az orosz Gazprom számára: teljesen elveszítheti a piacot. A projektet 2014-ben függesztették fel a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése és a Krím Oroszország általi annektálása után. 2015-ben a Shell bejelentette, hogy gazdasági és geopolitikai megfontolások miatt kilép a projektből – írták.

Elvileg a Shell visszatérhetne az ukrajnai palagázprojekthez, mert több tényező is ezt indokolhatja. 

A Juzivszka gázmező továbbra is létezik, és a geológiai becslések szerint mintegy kétezermilliárd köbméter földgázt tartalmazhat, ami Európa egyik jelentős feltáratlan palagázkészlete. Ukrajna emellett folyamatosan igyekszik külföldi befektetőket bevonni az energiaszektorába, és a kitermelési jogok jelenleg az állami Naftogazhoz kötődnek, amely partnercégekkel szeretné fejleszteni a mezőt. 

A projektnek európai szinten is stratégiai jelentősége lehetne, mivel egy ilyen méretű lelőhely kitermelése hozzájárulhatna az orosz földgáztól való függőség csökkentéséhez és az európai energiabiztonság erősítéséhez. Ugyanakkor a visszatérés feltétele elsősorban a stabil biztonsági helyzet és a kiszámítható befektetési környezet lenne. És itt jöhet a képbe Kapitány István szerepe, a mediációs folyamatokat illetően.

– mutatott rá a Tűzfalcsoport.

A Juzivszka (Yuzivska) gázmező Kelet-Ukrajnában található, és a területe két ukrán közigazgatási egységre terjed ki, ugyanakkor jelenleg a Donyecki terület egyes részei orosz katonai ellenőrzés alatt állnak, míg a Harkivi terület nagy része ukrán ellenőrzés alatt maradt. Ez azt jelenti, hogy a Juzivszka mező teljes fejlesztése jelenleg nem lehetséges, mert a lelőhely részben a front közelében vagy vitatott területen található.

Borítókép: Kapitány István  (Fotó: MTI)