A magyarországi választások után rövid idővel az Európai Unió Bírósága elmarasztaló ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében a Brüsszel által indított eljárásban. A luxembourgi testület szerint a szabályozás több ponton sérti az uniós jogot, különösen az alapjogokra és a belső piac működésére vonatkozó rendelkezéseket.
A döntés értelmében a bíróság kifogásolta a médiában és reklámokban megjelenő, nemi identitással kapcsolatos tartalmak korlátozását, amelyet nem tart összeegyeztethetőnek az uniós szabályozással. Emellett a pedofil-bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásának egyes elemeit is jogsértőnek minősítette.
Az eljárást még 2021-ben indította az Európai Bizottság, amely szerint a magyar törvény több uniós normát is sért. A bizottság álláspontja alapján a szabályozás nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseivel ütközik, hanem a szolgáltatások szabad áramlását és az adatvédelmi szabályokat is érinti. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta: a gyermekvédelem önmagában legitim cél, azonban a magyar szabályozás által alkalmazott eszközök nem felelnek meg az uniós jog által megkövetelt szükségességi és arányossági tesztnek. Az ítélet szerint a kifogásolt rendelkezések túl általánosak, és nem konkrét, egyedi kockázatokhoz igazodnak.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a lapunknak adott értékelésében hangsúlyozta:
A bíróság formálisan nem a gyermekvédelem célját kérdőjelezte meg, hanem az alkalmazott eszközrendszert, ugyanakkor a döntésből világosan látszik, hogy az uniós intézmények egyre szűkebben értelmezik a tagállamok mozgásterét.
A szakértő szerint az ítélet lényegében azt mondja ki, hogy általános, előzetes és tartalomalapú korlátozások nem alkalmazhatók, még akkor sem, ha azok deklarált célja a gyermekek védelme.
Ez egy olyan jogértelmezési irány, amely jelentősen korlátozhatja a nemzeti jogalkotók lehetőségeit
– tette hozzá. Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, az ügy túlmutat a konkrét jogvitán. Mint mondta:
Az Európai Unió Bírósága ismét megerősítette, hogy az úgynevezett alapértékek ma már nem pusztán jogi kategóriák, hanem politikai és ideológiai tartalommal is telítődnek.
A szakértő úgy fogalmazott: „Az, amit ma Brüsszel értéknek tekint, sok tekintetben eltér attól, amit akár egy évtizeddel ezelőtt képviselt.” Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az eljárás még nem zárult le: „A mostani ítélet egy kötelezettségszegési eljárás első szakaszának végét jelenti, de ha Magyarország nem hajtja végre a döntést, pénzügyi szankciók is következhetnek.”
Szerinte ez már nemcsak jogi, hanem komoly politikai és gazdasági kérdés is.
Az ügy újabb fejezetet nyithat a Magyarország és Brüsszel közötti viták sorában, miközben a gyermekvédelem és az uniós jogértelmezés kérdése továbbra is az európai közélet egyik legélesebb törésvonala marad.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!