Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Kína, a világ legnagyobb energiaimportőre eddig viszonylag jól átvészelte az Öböl-térségben zajló háború okozta globális energiapiaci sokkot, ugyanakkor az emelkedő üzemanyagárak egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a gazdaságára. Mindez egy fontos diplomáciai időszakkal esik egybe, amikor Donald Trump amerikai elnök várhatóan Pekingbe látogat, hogy tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Hszi a konfliktus kezdete óta most először fogalmazott meg részletesebb álláspontot a közel-keleti helyzetről, amikor „négy javaslatot” tett a béke érdekében. Ez azt jelzi, hogy Kína egyre aktívabban próbál fellépni a diplomáciai rendezésért, különösen azután, hogy az amerikai–iráni tárgyalások megszakadtak – írja a CNN.
A kínai vezetés hetek óta a tűzszünet elérésén dolgozik, és az Egyesült Államok szerint Peking szerepet játszhatott abban is, hogy Irán korábban tárgyalóasztalhoz ült.
Kína mozgásterét ugyanakkor a gazdasági kockázatok határozzák meg. Bár az energiaigény jelentős részét belföldön fedezi, továbbra is erősen függ az olajimporttól, amely az energiamix mintegy 18 százalékát adja. Az ország jelentős tartalékokat halmozott fel, amelyek akár három hónapra is elegendők lehetnek, és már engedélyezték ezek felhasználását is.
A globális árnövekedés hatásai azonban egyre inkább érzékelhetők: nőnek a közlekedési költségek, a repülőjegyárak, és a gyártói árak is emelkedésnek indultak.
Bár ezzel véget érhet a korábbi deflációs időszak, a költségalapú infláció csökkenti a profitokat és a háztartások elkölthető jövedelmét, miközben nem ösztönzi a fogyasztást. Emellett a háború elhúzódása a világgazdaság lassulásán keresztül az exportfüggő kínai gazdaságot is kedvezőtlenül érintheti.
A helyzetet súlyosbítja a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, amely kulcsfontosságú Kína energiaellátása szempontjából: az itt áthaladó olaj és földgáz jelentős része kínai kikötőkbe tart. Bár rövid távon a készletek tompíthatják a hatásokat, egy elhúzódó blokád már ellátási és árkockázatokat jelenthet, és visszafoghatja az üzemanyag-termelést is.
A konfliktus nemcsak az energiaszektort érinti: Kínának mintegy 6,5 milliárd dollár értékű infrastrukturális befektetése van a térségben, amelyek szintén kockázatnak vannak kitéve, miközben a közel-keleti kereskedelem is visszaesést mutatott.
Peking diplomáciája közben egyensúlyoz: támogatja Iránt és bírálja az amerikai és izraeli fellépést, ugyanakkor a térség stabilitását is hangsúlyozza.
Washington figyelemmel kíséri Kína lépéseit, és szankciókkal fenyeget, miközben Peking igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus rontsa a két ország kapcsolatát, különösen Trump közelgő látogatása előtt. A gazdasági következmények erősödésével Kína számára egyre sürgetőbbé válik a konfliktus rendezése.
Borítókép: Olajtartálycsoport Santung tartományban (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ennyit erről.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!