Hormuzi-szoros: Trump mestertervvel állt elő a konfliktus megoldására

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy miután az iráni–amerikai béketárgyalások nem hoztak áttörést, az amerikai hadsereg átveszi a Hormuzi-szoros feletti irányítást. Ha az amerikai blokád sikeresen elvágja Irán olajexportját, az súlyos csapást mérhet az Iszlám Köztársaságra, amely nagymértékben függ az olajbevételektől. Teherán jelezte, hogy nem fogja szó nélkül hagyni a lépést.

A Hormuzi-szoros műholdfotója Forrás: AFP

Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy hétfőn, helyi idő szerint 10 órától életbe léptetette a katonai tengeri zárlatot a Hormuzi-szoros térségében, miután az iráni–amerikai diplomáciai egyeztetések nem vezettek eredményre. Szakértők szerint az amerikai elnök terve hatalmas nyomást helyezhet Irán gazdaságára, amely nagymértékben az olajbevételekre támaszkodik. Az iráni Forradalmi Gárda válaszul határozott lépéseket helyezett kilátásba – számolt be róla az Origo az NBC News cikkére hivatkozva. 

A Hormuzi-szorosban Amerika átvette az irányítást. Fotó: AFP

A sikertelen béketárgyalások után Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államok minden, iráni kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajóra kiterjeszti a tengeri blokádot, beleértve a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl térségét is. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) később megerősítette, hogy erői semleges módon – minden hajóra kiterjedően – hajtják végre az intézkedést. A blokád életbelépése előtt órákkal már jelentősen visszaesett a hajóforgalom, a legtöbb hajó elkerülte a szorost.

A bejelentés nyomán a részvénypiacok gyengültek, miközben a kőolaj ára átlépte a 100 dolláros szintet. 

Trump hetek óta igyekezett nyomást gyakorolni Teheránra, hogy nyissa meg a Hormuzi-szorost. Teherán nem tett eleget a felszólításoknak, ehelyett jelentős díjakat vezetett be az áthaladó hajók számára. A jelenlegi, két hétre szóló tűzszünet azt követően lépett életbe, hogy az amerikai elnök súlyos következményekkel fenyegette Iránt, ha nem biztosítja a világ olajszállításának mintegy ötödét lebonyolító útvonal zavartalan működését. Felmerültek kérdések azzal kapcsolatban is, hogy miért zárna le Washington egy olyan útvonalat, amelynek korábban a megnyitására törekedett. 

Mukesh Sahdev, az XAnalysts vezető olajpiaci szakértője úgy látja, hogy Washington jobban képes kezelni a magas energiaárakat, mint Irán egy jelentős bevételkiesést.

Véleménye szerint, ha a tengeri blokád eredményes lesz, az az Egyesült Államok számára stratégiai szempontból kulcsfontosságú lépésnek bizonyulhat a konfliktusban.

Szakértők szerint a művelet rendkívül összetett, kockázatos és jogi szempontból is vitatott. Andreas Krieg, a londoni King’s College elemzője úgy véli, a gyakorlat inkább egy feltartóztatási rendszerhez hasonlíthat majd, mint klasszikus tengeri zárlathoz. Az amerikai erőknek azonosítaniuk, követniük és akár ellenőrizniük kell az iráni kikötők felé tartó hajókat egy rendkívül forgalmas és stratégiailag érzékeny térségben.

Krieg szerint a végrehajtás haditengerészeti járőrözésből, megfigyelésből, figyelmeztetésekből, szövetséges hírszerzési információkból és szelektív feltartóztatásokból állhat, akár fedélzeti ellenőrzésekkel is, hasonlóan a venezuelai példához.

A műveletet tovább nehezíti, hogy az aknamentesítés akadályozása az amerikai hajókat is veszélybe sodorhatja. A CENTCOM közlése szerint már szombaton megkezdték az aknák eltávolítását a szorosban, két romboló bevonásával.

Az amerikai tervek más országokat is érinthetnek, például Kínát, amely olajimportjának jelentős részét ezen az útvonalon keresztül szerzi be. Zhu Feng, a Nanjingi Egyetem dékánja szerint egy elhúzódó konfliktus negatívan hathat a kínai belső fogyasztásra és az olajárak alakulására. Guo Jiakun, kínai külügy szóvivő hétfőn arra szólította fel az Egyesült Államokat és Iránt, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és mielőbb törekedjenek a feszültség csökkentésére.

Az iráni Forradalmi Gárda figyelmeztetett: minden hadihajót, amely a térségbe lép, a tűzszünet megsértőjének tekintenek, és ennek megfelelően reagálnak. 

Ahogy arról lapunk is beszámol, Nagy-Britannia nem vesz részt Trump elnök Hormuzi-szorossal kapcsolatos terveiben. 

Borítókép: A Hormuzi-szoros műholdfotója (Fotó: AFP)