Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az ukrán légierő közlése szerint az orosz hadsereg három ballisztikus rakétával, valamint 327 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrán célpontokat. A légvédelem egy rakétát és a drónok döntő többségét megsemmisítette, de több becsapódást így sem tudtak megakadályozni. A jelentések szerint kilenc helyszínen rakéták és drónok célba találtak, további tíz helyszínen pedig a lelőtt eszközök roncsai zuhantak le.
A támadások több régiót is érintettek. Dnyipróban és a megye két járásában dróncsapások következtében lakóépületek és egy közigazgatási épület sérült meg, Zaporizzsjában két ember meghalt, Cserkassziban több sebesültről és megrongálódott lakóházakról számoltak be. Odessza megye kikötői infrastruktúráját is újabb dróntámadás érte, ahol raktár- és irodaépületek rongálódtak meg, a becsapódások után pedig tüzek keletkeztek.
Volodimir Zelenszkij a ZDF-nek adott interjúban arról beszélt, hogy Ukrajnának nincs elég amerikai Patriot légvédelmi rakétája. Az ukrán elnök szerint a helyzet már alig lehetne rosszabb, és ezt a Közel-Keleten kialakult konfliktussal hozta összefüggésbe. Úgy véli, ha az ottani háború elhúzódik, Ukrajna még kevesebb fegyverhez juthat.
Zelenszkij arra is utalt, hogy Kijev kész lenne segítséget nyújtani a Hormuzi-szoros ügyében, mivel saját tapasztalatai vannak tengeri blokádok kezelésében a Fekete-tengeren. Az ukrán államfő szerint a mostani fegyverhiány nem csupán Ukrajna problémája, hanem tágabb nemzetközi kihívás is, amely az egész nyugati szövetségi rendszert érinti.
Nagy-Britannia minden eddiginél nagyobb drónszállítmányt készül átadni Ukrajnának.
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az idei támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz, köztük nagy hatótávolságú csapásmérő, felderítő, logisztikai és tengeri műveletekhez használható eszközöket. A szállítások már ebben a hónapban megkezdődtek.
A brit tárca szerint a drónok mára kulcsszerepet töltenek be a harctéren, egyaránt fontosak az ukrán ellentámadásokban és az orosz támadások elhárításában. A londoni közlés szerint Oroszország csak az előző hónapban mintegy 6500 támadó drónt vetett be Ukrajna ellen. A brit támogatási program teljes idei kerete hárommilliárd font, amelyből drónokon kívül tüzérségi lövedékek és légvédelmi rakéták is érkeznek Kijevhez.
A német kormány szintén az ukrán légvédelem és a mélységi csapásmérő képességek megerősítését ígérte. Boris Pistorius berlini bejelentése szerint Németország több száz Patriot Gen P irányított rakétát, új IRIS–T légvédelmi indítóállásokat, valamint további forrásokat biztosít a nagy hatótávolságú drónok ukrajnai gyártásának és beszerzésének támogatására. Ennek részeként Berlin 300 millió eurót különít el ilyen célokra.
A német védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak közös nyugati támogatással képes fenntartani védelmi harcát. Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt időszakban is képes volt visszaverni az orosz szárazföldi támadásokat, és ebben a katonák kitartása mellett az ország technológiai és innovációs képességei is jelentős szerepet játszanak.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok arról számolt be, hogy az orosz csapatok a teljes frontvonal mentén erősítik támadásaikat, az ukrán erők azonban aktív védekezést folytatnak. Közlése szerint márciusban mintegy ötven négyzetkilométernyi terület felett sikerült visszaállítaniuk az ellenőrzést. Az ukrán vezérkar emellett arról is beszámolt, hogy több orosz katonai objektumot támadtak, köztük egy Sz–400-as rendszerhez tartozó radarállomást és különböző logisztikai létesítményeket.
Moszkva ezzel szemben azt közölte, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Vovcsanszki Hutori települést. Az orosz védelmi minisztérium szerint csapataik a front hat szakasza közül ötnél előrenyomultak, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek. A két fél beszámolói tehát továbbra is egymással ellentétes képet festenek a fronthelyzetről, miközben a harcok intenzitása nem csökken.
Az ukrán források szerint támadás érte az oroszországi Baskírföldön található Szterlitamak ipari létesítményeit, ahol a haditechnikai gyártáshoz kapcsolódó üzemek működnek. Az ukrán fél szerint ezek az objektumok fontos alkatrészeket, robbanóanyagokat, lőport és lőszert állítanak elő, vagyis közvetlenül kapcsolódnak az orosz hadiiparhoz.
Orosz részről ugyanakkor több, ellenőrzésük alatt álló területen és oroszországi régióban is ukrán tüzérségi és dróntámadásokról számoltak be. Zaporizzsja megszállt részén áramszünetet okoztak a csapások, Belgorod megyében civilek sérültek meg, Baskírföldön pedig egy tűzoltóautó vezetője vesztette életét.
Borítókép: Katona a donyecki területen, Ukrajnában (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Rendkívül kockázatos Magyar Péter azon szándéka, hogy a köztársasági elnököt mandátumának letelte előtt elmozdítsa.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!