Csak kiderült: Franciaország, Németország, Hollandia és Olaszország is ellenzi Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz

Az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások egyik fontos elemeként merült fel, hogy Kijev gyorsított eljárásban csatlakozhatna az Európai Unióhoz. A koncepciót korábban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij is támogatta mint egy lehetséges ösztönzőt egy békemegállapodás részeként. A Politico azt írja, hogy több európai országban azt szeretnék, ha Ukrajna először az EU jogszabályainak megfelelően végrehajtaná a reformok teljes ciklusát.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Tetiana Dzhafarova Forrás: AFP

A Politico arról ír, hogy e tervekkel párhuzamosan egyre erősebb az ellenállás az uniós tagállamok körében, és nemcsak a régi viták miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Ursula von der Leyen régóta szorgalmazza az Európai Unió bővítését, különösen Ukrajna irányába. A tagállamok többsége azonban egyelőre nem kívánja napirendre venni a kérdést, írta a brüsszeli lap.

Diplomáciai források szerint ennek oka részben a belpolitikai kockázat: több kormány attól tart, hogy a csatlakozásról szóló vita felerősítené a populista hangokat. A 2004-es bővítés idején elhíresült „lengyel vízvezeték-szerelő” típusú érvek – amelyek az olcsó munkaerő beáramlásától való félelmekre építettek – ismét előkerülhetnek.

 

Nincs politikai ok a bővítésre

A kulcsfontosságú tagállamok, köztük Németország, Franciaország és Hollandia ragaszkodnak ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat szigorúan érdemalapú maradjon. Nem támogatják a geopolitikai megfontolások miatti gyorsítást, még akkor sem, ha tisztában vannak Ukrajna helyzetének súlyosságával.

Jordan Bardella az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben. Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou

Különösen Franciaország esetében jelent problémát a kérdés, ahol egy új tag felvételéről népszavazást kellene tartani. Egy ilyen voksolás komoly politikai kockázatot hordozna, és a jobboldali erők megerősödéséhez vezethetne, írja a brüsszeli lap.

A magyarországi választások után sokan arra számítottak, hogy változhat Budapest álláspontja. Azonban Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt vezetője egyértelművé tette: Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Ez azt jelzi, hogy a korábbi magyar politika bizonyos elemei tovább élhetnek, legalábbis ebben a kérdésben.

Az uniós bővítéssel kapcsolatban nemcsak Ukrajna, hanem más tagjelöltek esetében is erős a bizonytalanság. Több ország attól tart, hogy újabb blokkoló tagállamok jelenhetnek meg, amelyek később vétójogukkal élve akadályozhatják a közös döntéshozatalt. Nem véletlen, hogy Brüsszelben már felmerült: a jövőbeni tagállamok esetében ideiglenesen korlátoznák a vétójogot.

Bár Ukrajna számára az EU-tagság biztonsági garanciát jelentene az orosz fenyegetéssel szemben, a jelenlegi politikai realitások alapján a gyorsított csatlakozás egyelőre távolinak tűnik.

Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Tetiana Dzhafarova)