Ursula von der Leyen régóta szorgalmazza az Európai Unió bővítését, különösen Ukrajna irányába. A tagállamok többsége azonban egyelőre nem kívánja napirendre venni a kérdést, írta a brüsszeli lap.
Diplomáciai források szerint ennek oka részben a belpolitikai kockázat: több kormány attól tart, hogy a csatlakozásról szóló vita felerősítené a populista hangokat. A 2004-es bővítés idején elhíresült „lengyel vízvezeték-szerelő” típusú érvek – amelyek az olcsó munkaerő beáramlásától való félelmekre építettek – ismét előkerülhetnek.
Nincs politikai ok a bővítésre
A kulcsfontosságú tagállamok, köztük Németország, Franciaország és Hollandia ragaszkodnak ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat szigorúan érdemalapú maradjon. Nem támogatják a geopolitikai megfontolások miatti gyorsítást, még akkor sem, ha tisztában vannak Ukrajna helyzetének súlyosságával.
Különösen Franciaország esetében jelent problémát a kérdés, ahol egy új tag felvételéről népszavazást kellene tartani. Egy ilyen voksolás komoly politikai kockázatot hordozna, és a jobboldali erők megerősödéséhez vezethetne, írja a brüsszeli lap.
A magyarországi választások után sokan arra számítottak, hogy változhat Budapest álláspontja. Azonban Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt vezetője egyértelművé tette: Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását. Ez azt jelzi, hogy a korábbi magyar politika bizonyos elemei tovább élhetnek, legalábbis ebben a kérdésben.
Az uniós bővítéssel kapcsolatban nemcsak Ukrajna, hanem más tagjelöltek esetében is erős a bizonytalanság. Több ország attól tart, hogy újabb blokkoló tagállamok jelenhetnek meg, amelyek később vétójogukkal élve akadályozhatják a közös döntéshozatalt. Nem véletlen, hogy Brüsszelben már felmerült: a jövőbeni tagállamok esetében ideiglenesen korlátoznák a vétójogot.
Bár Ukrajna számára az EU-tagság biztonsági garanciát jelentene az orosz fenyegetéssel szemben, a jelenlegi politikai realitások alapján a gyorsított csatlakozás egyelőre távolinak tűnik.
