Rumen Radev történelmi győzelmet aratott pártjával

Bulgária történetében először fordul elő, hogy a választók egyetlen embernek ilyen hatalmat adnak: a korábbiakkal ellentétben ugyanis egypárti kormánya lesz az országnak. Az elmúlt években egymást követték az előre hozott választások, de vajon Radev győzelme véget vethet Bulgária öt éve tartó politikai válságának?

Fotó: JAAP ARRIENS Forrás: NurPhoto

A szakértő szerint a bolgár választók körében azért vált különösen népszerűvé Radev, mert így „bosszút tudtak állni” az összes többi politikuson. Emlékeztetett, hogy 2009-ben hasonló események zajlottak Bojko Boriszov esetében. „Nem érdekelte őket sem a programja, sem az elképzelései, sem a mögötte álló kulcsemberek, sem a listákon feltűnő régi arcok, sem az oligarchái” – írta. Veleva hangsúlyozta, hogy másfél millió bolgár „vakon” szavazott Radevre, akinek pedig a körülmények is kedveztek: Bulgáriában 2020 óta tartott a kormányválság, amely 2024 őszén kicsúcsosodott.

A cikk szerzője azonban figyelmeztetett arra, hogy nagy a tét. A PB-nek rövid időn belül össze kell állítania a költségvetést, ki kell fizetnie a nyugdíjat és béreket, fel kell számolnia a korrupciós hálózatokat. Ezeken túlmenően a szükséges intézkedésként írt az igazságszolgáltatás megreformálásáról, nem zárta ki az alkotmánymódosítást sem. Veleva szerint megszorítások is várhatók az országban, beleértve az államapparátus csökkentését.

Ha nem tud megfelelni, hamar megtapasztalja, milyen rövid az út a »Hozsanna« és a »Feszítsd meg« között

– fogalmazott a szakértő.

A háromszoros miniszterelnök, Bojko Boriszov kudarca mögött szintén több tényező áll: a választók elutasították a szocialistákkal és a Van ilyen nép párttal kötött, euróbevezetést célzó koalíciót, miközben erősödött a változás iránti társadalmi igény és nőtt a kormányzással szembeni fáradtság. Bár a GERB eredményeket is fel tudott mutatni, a csalódások, a hibás döntések és a kiüresedett ígéretek aláásták a támogatottságát. A társadalom nyugodtabb politikai stílust és jövőbe mutató víziót várt, miközben az erős brüsszeli orientációval párhuzamosan látványosan nőtt az euroszkepticizmus.

Oroszbarát vagy inkább euroszkeptikus Rumen Radev?

A hazai és a nemzetközi közvéleményt leginkább az foglalkoztatja, milyen politikát fog folytatni Moszkvával kapcsolatban. Közismert, hogy a bolgár társadalom jelentős része – különösen az idősebb generációk – rokonszenvvel tekint Oroszországra, amelynek szerepét a történelmi emlékezet a felszabadulással és az államiság helyreállításával kapcsolja össze az 1877–78-as orosz–török háború nyomán. Radev kampányában érzékelhetően megszólította ezeket a választói csoportokat is, és a liberális narratívával szemben hangsúlyozta: Bulgária felszabadulása az oroszokhoz kötődik.

A politikus már évekkel ezelőtt is vitákat kiváltó kijelentéseket tett, amikor úgy fogalmazott, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. A győzelem estéjén geopolitikai dimenzióba helyezte Bulgária szerepét: „Mi vagyunk az Európai Unió egyetlen tagállama, amely egyszerre szláv és ortodox. Fontos kapcsolódási pont lehetünk az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállításában.” Radev többször is ellenezte a katonai segítségnyújtást Kijevnek, és béketárgyalásokra szólított fel Oroszországgal.

 Emellett bírálta Bulgária euróövezeti gyors csatlakozását.

Győzelmi beszédében ugyanakkor egy tágabb európai perspektívát is felvázolt: „Amire Európának most szüksége van, az a kritikus gondolkodás, a pragmatikus cselekvés és a kézzelfogható eredmények, különösen egy új biztonsági struktúra kiépítésében. Ez lehet Bulgária fő hozzájárulása az európai küldetéshez” – fogalmazott.

Borítókép: Rumen Radev, a bolgár választás győztese (Fotó: AFP)