A spanyol adózók fizetik meg Sánchez intézkedésének árát

Miközben Európa nagy része az illegális migráció visszaszorításán dolgozik, a Pedro Sánchez vezette baloldali spanyol kormány példátlan lépésre szánta el magát: egyetlen tollvonással legalizálják legkevesebb félmillió migráns státusát. Sánchez döntésének árát az a spanyol középosztály fizeti meg, amely már most is a rekordmagas adóterhek és az összeomló közszolgáltatások súlya alatt roskadozik.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök Fotó: Anadolu via AFP

Spanyolországban a Sánchez kormánya által kiadott rendelet értelmében legalább ötszázezer illegális bevándorló kap tartózkodási és munkavállalási engedélyt, valamint azonnali hozzáférést a társadalombiztosításhoz és az egészségügyi ellátáshoz. A madridi vezetés az „igazságosság és szükségesség” aktusaként tálalja a döntést, ám a valóság jóval sötétebb képet mutat: egy olyan országban nyitják meg a jóléti rendszerek kapuit, ahol a várólisták történelmi csúcson vannak, a lakhatás pedig megfizethetetlen luxussá vált az őshonos lakosság számára – hívja fel a figyelmet a Brussels Signal belga hírportál.

Bírálta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök intézkedését Santiago Abascal, a patrióta Vox párt elnöke  (Fotó: AFP)

Riasztóak a spanyol egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai: 2025 végén több mint 853 ezer ember várt műtétre, több mint ötödük már hat hónapnál is hosszabb ideje. Egy szakorvosi konzultációra átlagosan 102 napot kell várni, bizonyos régiókban pedig ez az időszak akár a duplája is lehet.

Ebben a kritikus helyzetben félmillió új jogosult beemelése a rendszerbe nem csupán matematikai kérdés. A 2008-as válság óta tartó megszorítások és a pandémia utóhatásai miatt az egészségügy már most is kapacitáshiánnyal küzd.

A lakhatási helyzet semmivel sem rózsásabb. 2020 óta a bérleti díjak gyakorlatilag megduplázódtak, miközben a bérek alig 7-8 százalékkal emelkedtek. Ma egy átlagos spanyol munkavállaló fizetésének közel felét költi lakbérre, Madridban pedig ez az arány a 71 százalékot is elérheti. A spanyol fiatalok számára az önálló életkezdés szinte lehetetlenné vált. Erre a szűkös piacra érkezik most meg félmillió új, immár legálissá vált bérlő, akik közül sokan – a családegyesítési jogukkal élve – további személyeket hozhatnak a rendszerbe, fokozva az árak emelkedését és a lakáshiányt.

Mindezt egy olyan adórendszernek kellene finanszíroznia, amely Európa legszigorúbbjai közé tartozik. Valenciában a legmagasabb jövedelemadó-kulcs eléri az 54 százalékot, de az örökösödési adó mértéke is világrekorder, akár a 87,6 százalékot is súrolhatja. A spanyol középosztály úgy érzi, csapdába került: jövedelmének jelentős részét az államnak adja át, cserébe viszont egyre romló szolgáltatásokat kap.

Sánchez döntése éles ellentétben áll a jelenlegi európai trendekkel. Miközben Németország, Hollandia, Dánia és Svédország sorra szigorítja menekültügyi és tartózkodási szabályaikat, Spanyolország mágnesként vonzza az illegális bevándorlókat. A regionális kormányzatok már most kongatják a vészharangot, hiszen a kórházakra, iskolákra és szociális bérlakásokra nehezedő extra nyomás az ő költségvetésüket fogja megterhelni.

Adódik a kérdés: kinek a jólétét szolgálja a spanyol állam? Azokét, akik generációk óta építik és finanszírozzák a rendszert, vagy azokét, akik az elmúlt időszakban, illegálisan érkeztek?

Nem véletlen, hogy Spanyolország-szerte demonstrációkat tartottak a rendelet elleni tiltakozásul. Granada utcái egyenesen csatatérré változtak a hétvégén, miután radikális baloldali aktivisták próbálták megakadályozni a Santiago Abascal vezette patrióta Vox párt nagygyűlését.

A granadai Plaza de las Pasiegas téren összegyűlt tömeget a rendőrségnek kellett kordonokkal szétválasztania, miután mintegy negyven baloldali aktivista megpróbálta megzavarni a Vox rendezvényét. A dulakodásig fajult események miatt a nagygyűlés jelentős késéssel kezdődött el.

Santiago Abascal azzal vádolta a hatóságokat, hogy képtelenek garantálni a gyülekezési szabadságot.

Akadályozzák, hogy szabadon gyakorolhassuk jogainkat

– jelentette ki Abascal, aki ultimátumot adott a rendőrségnek: ha nem távolítják el a zavarkeltőket, ő maga fog közbelépni. Végül a pártelnök a pódiumról lelépve, támogatói gyűrűjében maga indult meg az ellentüntetők felé, miközben a tömeg a zavarkeltők távozását követelte. A két tábor farkasszemet nézett egymással, s bár a helyzet pillanatokra pattanásig feszült, a rendőrség végül útját állta a komolyabb erőszaknak.

Spanyolország más nagyvárosaiban – Madridban, Bilbaóban és Almeríában – már a gyakorlatban is megmutatkoztak a tömeges amnesztia következményei. Az utcákon több száz méteres sorok alakultak ki a konzulátusok és bevándorlási hivatalok előtt. Almeríában például egyetlen nap alatt csaknem nyolcezer marokkói bevándorló ostromolta meg a képviseletet, hogy megkezdje a legalizáláshoz szükséges papírok beszerzését.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bevándorlási hivatalok dolgozói országos sztrájkot helyeztek kilátásba a jövő hétre. A szakszervezetek szerint a rendszer képtelen megbirkózni a rá zúduló tömeggel; az ügyintézést kényszerűségből postahivatalokhoz, társadalombiztosítási kirendeltségekhez és civil szervezetekhez szervezték ki, ami tovább növeli az adminisztratív fejetlenséget.

Santiago Abascal a granadai tüntetésen éles szavakkal illette Pedro Sánchez miniszterelnököt, akit azzal vádolt meg, hogy „inváziót hirdet” és a tömeges legalizálással tönkreteszi az ország biztonságát.

A Vox vezetője szerint a baloldal szándékosan gerjeszti a feszültséget, és a radikális ellentüntetőket is a kormányzat ösztönzi a jobboldali események szabotálására.

A baloldali spanyol kabinet ezzel szemben progresszív sikerként tálalja a döntést, azt állítva, hogy az elöregedő társadalom és a gazdasági növekedés érdekében szükség van a migránsok integrálására. Miközben azonban Sánchez a gazdasági előnyökről beszél, az európai fősodorországaiban – Németországtól Olaszországig – éppen a határok lezárása, az illegális migráció visszaszorítása és a kitoloncolások felgyorsítása kerül előtérbe.

Borítókép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök (Fotó: Anadolu via AFP)